A mai dolgok miatt nem tudtam egy szikrát se aludni,egyszerűen csak forgolódtam és forgolódtam,ha nem ezt tettem akkor járt az agyam és a hülye órám kattogására figyeltem,amit egy idő után meguntam és mivel idegesített kivettem belőle az elemet és vissza feküdtem az ágyamba. Utána folyamatosan néztem a telefonomat,hajnali kettőkor még húsz milliószor áttekertem a közösségi oldalakat és közben próbáltam magamat lenyugtatni. Aztán egyszer csak valaki rám írt..
Márk: Nem lőtték még fel a pizsit a Radics családban?
Zorka: Nem tudok aludni...
Márk: Balázs?
Zorka: Igen.
Márk: Ne legyél vele ennyire kemény,jó srác ő a maga módján.Elvégre te bántottad meg őt annak idején 😃Zorka: Persze,csak én tehetek mindenről..jó fej vagy,köszi.
Márk: Nem azt mondtam,hogy csak te tehetsz róla,de nagy vonalakban de. A haverom,mit akarsz? De amúgy meg,nem vagyok elfogult szerintem tehettek róla mind a ketten,de valahogy mégiscsak te voltál az aki esélyt sem adtál neki.
Zorka: Volt egy csomó lehetősége..amúgy se illetünk egymáshoz. Az már a múlté...
Márk: Akkor meg minek rágódsz most is olyan dolgokon,hogy mi lesz holnap?
Zorka: Hagyjuk...
Márk: Inkább gondolkozhatnál azon,hogy holnap suli után lenne e kedved eljönni velem a húgomnak nézni valami ajándékot születésnapjára,egyedül férfi szemmel nem sokra megyek.
Zorka: Ha csak szeretnéd 🙂
Márk: Igennek veszem.
Zorka: Hát akkor legyen,de most megyek aludni. Jó éjt! Akkor holnap suliban találkozunk
Márk: Bye Zorka
Márk matricát küldött
Ezután arra ébredtem,hogy már késésben vagyok. Gyorsan felkaptam magamra egy farmert és egy pólót,a hajamat felfogtam meg húztam egy tornacipőt,a kedvenc cipőmet,amin Mini egér volt. Imádom a Minis dolgokat,valahogy ilyen mániám ez. Van már Minis tollam,cipőm,sapkám,cicanacim sőt még felsőm is. Miután elkészültem neki indultam magányosan,fülhallgató társaságában a sétának és 2 perccel csengetés előtt még besurrantam. A büfénél a fiúk ott ültek,Balázs is.. Gondoltam majd harmadik szünetben kijövök,akkor van a cigi szünet a sulinkban,és ő mindig akkor megy ki Márkkal rágyújtani,majd akkor megveszem a reggelimet. Laura a mai napon is nagyon furcsa volt,alig beszélgetett velem,álladóan a fiúk társaságában volt,vagy Lilla és Anna személyét kereste,engem le se szart. Sőt engem majdnem minden beszélgetésből kirekesztettek aminek kb az lett a vége,hogy ültem egymagamba és virágokat rajzolgattam a füzetembe vagy zenét hallgattam. Eljött a harmadik szünet. Elmentem a büféhez,ahol meglepetésemre a fiúk ott ültek egytől egyig. A büfében egyáltalán nem állt sor,a fiúk pedig pókereztek,közben pedig nagyokat nevettek.
- Egy sajtos hamburger lesz. - kértem ki a büfés nőtől a mai "reggebédemet"
- Lesz még más? - kérdezte a büfés
- Egy forró meleg tea - mondta hangosan és kacagva Balázs mire én csak megvontam a vállamat és lazán azt mondtam,hogy
- Igen,lesz még az is. - mosolyogtam Balázsra - Köszi,hogy emlékeztettél rá.- fordultam felé
- Erzsó néni,de ne tessék olyan sok cukrot bele tenni mert tegnap rajtam landolt mind - dőlt hátra a műanyag székben és közben lerakott egy kártyát az asztalra
- Oda figyeljél inkább Balázska,mert még kikapsz - szürcsöltem bele a teámba
- Amire oda tudok figyelni az egy dolog. - nézett rám sármosan,de én viszont eléggé zavarba jöttem és elkezdtem a nyakláncomat csesztetni. - Arra a ronda egeres cipődre,amit már rég ki kellett volna dobnod. - érkezett a válasz egy nagy szünet után
- Azt nem te vetted még neki Balázs? - kérdezte kacarászva Marci aki éppen egy nyalókát tartott a szájában és a nyál már majdnem kicsordult a szája sarkából,de utána vissza szívta. Undorító volt ezt végig nézni.
- Nem mindegy az neked? - vontam meg a vállamat
- Hasonlít az a kisegér rád. - szólalt meg újra Balázs
- Nem hagynátok abba a civakodást? - nyugtatott le minket Márk
- Miért Balázs? - kérdeztem
- Mert ugyanolyan szürke kisegér,mint te. - mikor ezt így kimondta legszívesebben lekaratéztam volna
- Te meg egy patkány vagy,ha én szürke egér. - azzal megfordultam és bementem a terembe. Éppen csengettek. Nem is tudtam oda figyelni a német órára,mert egyszerűen olyan dühös voltam,hogy padokat bírtam volna felborítani.
- Mi történt Zorka? - fordult felém Lilla
- Semmi... - mondtam nagyon szomorú hangon
- Látom,hogy történt valami - nézett rám a nagy boci szemeivel én pedig csak megcsóváltam a fejem,hogy nem szeretnék róla beszélni mire Lilla előre fordult mert Farkas tanárnő rászólt és csak nézte nézte az előző szünetben megvett "rákos" joghurtját,amit imád. Hosszas farkasszemet (😁) vívott a rákkal ami a joghurtos dobozon volt,majd megfogta és hátra adta nekem és csak mosolygott rám.
- Lilla,nekem nem kell,edd meg nyugodtan - nyújtottam neki vissza,de ő csak annyit mondott,hogy
- Szükséged van egy kis jóra. - majd a táblára nézett,majd a füzetére és elkezdett gyorsan körmölni. Eszméletlen jól esett,hogy ilyen odaadó volt..
Suli után pedig elindultam ki ebből a börtönből a lányokkal.
- Nem ülünk be abba az új cukrászdába?- kérdezte Lilla tőlünk
- Én benne vagyok. - bólintott Laura
- Elmehetünk,felőlem is. - fújt rágógumijával egy nagy buborékot Anna
- Én- szólaltam meg amikor valaki a hátam mögött megállt és válaszolt a feltett kérdésre
- Te most velem jössz. Bocsi lányok már megígérte,hogy nekem segít ajándékot keresni Zorka. - villantotta legszebb mosolyát Márk. A többiek olyan "erről este még beszélünk" arckifejezéssel elköszöntek tőlünk és elindultak a másik irányba. Még egy csomószor hátrafordultak.
- Ültél már motoron? - kérdezte Márk
- Nem nagyon. - válaszoltam neki.
- Akkor most fogsz. - vette elő a motorkulcsot és a kezembe adott egy motorossisakot,hogy vegyem fel. Ott szerencsétlenkedtem vele,nem tudtam összecsatolni,már majdnem földhöz vágtam.
- Add ide,majd én segítek. - hideg keze a tűzforró arcomhoz ért,ugyanis olyan melegem volt. Nagyon mosolygott valamin,és nem bírtam megállni,hogy ne kérdezzem meg,mit talál rajtam olyan viccesnek.
- Van valami az arcomon? - törölgettem a szám szélét
- Nincs semmi. - mosolyog miközben ellenőrzi,hogy minden irata meg van e.
- Hát akkor meg min mosolyogsz ennyire? - tettem csípőre a kezemet,mire elém állt és ő is felegyenesedett. Hozzám képest elég magas volt. A bőrdzsekije tökéletesen passzolt rá. Igazi rosszfiús kinézete van,ami a legtöbb lánynak bejön.
- Szállj fel. - mondta határozottan és a kérdésemet mellőzte. Én pedig felszálltam
- De ugye nem fogsz gyorsan menni? Nem,mintha félnék vagy ilyesmi,csak légyszi tarts be minden szabályt és...- mire már beindul a motor és azon kapom magamat,hogy szorosan fogom Márk derekát. Kb mint egy lajhár úgy nézhettem ki. Száguldunk az utakon,és szabályosan fázom a motoron. Az elején nagyon furcsa volt ez a gyorsaság,de olyan az egész,mintha repülnél..csak földön. Imádtam minden percét. Márk pedig imádott a sebességgel játszadozni,na meg velem. Mikor megálltunk a piros lámpánál folyamatosan azt csinálta,hogy egy kis gázt adott rá,majd féket. Ezzel rákényszerültem még ennél is szorosabban fogni a derekát. A visszapillantó tükörből néztem,hogy valójában milyen szép szemei vannak. De tudjátok,csak így sunyiba visladtam,de akárhányszor ránéztem rajtakapott. Béna vagyok.
- Na,hogy tetszett? - kérdezte miközben bukósisakját vette le
- Állati jó volt. A motorod fenomenális! - próbáltam kicsatolni a sisakot,de már Márk a segítségemre igyekezett.
- Örülök,hogy tetszett. - válaszolt,és dzsekijéből előhalászta a cigarettadobozt.
- Gondolom,te már nem dohányzol. - vett egyet a szájába és öngyújtóját kereste
- Nem,már nem. Sőt neked is le kellene rakni a cigit. Nem olyan nehéz,valami mással kompenzálhatnád. - mondtam
- Köszi szépen,de nekem nincs annyi erőm,se motivációm aki miatt le tudnám tenni - kutatja tovább a gyújtóját.
- Tessék. - nyújtom neki a gyújtomat,mire ő hangosan elkezd nevetni
- Nem dohányzik,de gyújtója van. Ejj Zorka,rossz kislány vagy. - használja a gyújtómat és etután már a füstött fújja ki.
- Tudod már milyen ajándékot veszel a tesódnak? - tereltem a témàt amennyire csak tudtam. Egy éve még cigiztem én is,tudom nem szép dolog,de azóta nem gyújtottam rá egyszer se.
- Azért vagy itt,hogy segíts. - kacag és még egyet szív a cigijéből.
- Akkor mesélj,hogy milyen a tesód. - mosolygok Márkra
- Hát olyan cuki. - nyomja el a cigi csikket.
- Ez érzem,hogy sokáig elfog tartani..- mondtam. - Hány éves?
- 10.
- Anyukád mit szokott általában neki venni?
- Semmit..- fordítja el a fejét
- Hát valamit csak szokott vagy nem?
- Anya meghalt. - válaszolta.
Basszus Zorka. Te idióta állat! Ennyire érzéketlen bunkónak lenni
- Azért nyeljél is. - húzta mosolyra az arcát Márk
- Sajnálom egy tapintatlan bunkó vagyok. - kértem tőle bocsánatot
- Semmi gond. - fogta rövidre és ahelyett hogy beállt volna a síri csend,vidáman mentünk egymás mellett,Márk nagyon közel húzódott hozzám,vagy csak beképzeltem? Lehet. De akkor is,néha már a kézfejünk összeért. Egy nagy plázában kötöttünk ki.
- Hogy hívják a húgod?
- Bella.
- Szép neve van nagyon. És mit szeret csinálni? Van hobbija?
- Szereti az állatokat,de nagyon. Minden álma,ha felnő hogy legyen egy állatkórháza. - válaszolja.
- Akkor valami aranyos plüssnek biztos örülne,nem?
- Annyi van otthon neki mint a szemét.
- Akkor újratervezés. - közöltem vele kicsit csalódottan - Zenéket szereti?
- Aha.
- MP3-om lejátszó esetleg? Valamelyik boltba leárazás van ilyen cikkekre.
- Az a baj,hogy keresztanyutól azt kapott tavaly és egyáltalán nem használja
- Olvasni szeret?
- Hát,ha van valami érdekes könyv akkor igen elolvassa.
- Akkor irány egy könyvesbolt.
- Csak utánad. - bólintott
Bementünk egy könyvesboltba ahol én olyan voltam,mint amikor egy elefánt beszabadul a porcelánboltba. Minden könyvet átbogarásztam. Ritkán jutok el könyvesboltba,de ha egyszer megtörténik egy jó ideig nem szabadulok onnan. Találtam egy tök jó könyvet,csak nem volt nálam annyi pénz,hogy megvegyem,pedig annyira tetszett a sztorija. A borítón pedig egy félmeztelen pasas volt. Méghogy a könyvet, ne a borítójáról ítéld meg. Dehogynem.
- Ilyen kockáim nekem is vannak. - állt mellém Márk és azt a könyvet fogta a kezében,amit én a közeljövőben meg fogok venni.
- Nem tudhatom,de nem hinném. - krágogtam egyet mire Márk levette a bőrdzsekijét
- Fogd csak meg. - nyújtotta felém a dzsekit,majd lekapta magáról a rövidujjú felsőjét is. Maga mellé állította a könyvet és zsűrizte magát. - Szerintem az enyém jobb. - mosolygott. Mindenki ránk nézett vagyis,rá néztek. Én pedig olyan zavarban voltam,hogy kínomban nem tudtam mit csinálni. Meg se tudtam szólalni. Bassza meg,ennek a srácnak jobb teste van,mint a borítón lévő modellnek.
- Jobb igen,csak vedd már fel a felsődet. - dobtam a kezébe - Nem velem vagy.
- Chh. - igazította meg magán a pólót.
- Úgy látszik rajongó táborod lett. - néztem félre a sok lányra akik Márk után csorgatták a nyálukat.
- Erről a könyvről mit gondolsz? - mutattam fel egy állatos könyvet,amiben kutyától kezdve lóig minden van. Érdekességek az állatokról,gyönyörű színes képekkel illusztrálva. Mire Márk,csak bólintott egyet és már a pénztárnál volt. Hihetetlen,hogy a férfiak mennyire utálnak vásárolni.. 😂 Miután megvette még ő elment Wcre én elsunnyogtam egy boltba körülnézni.
- Nem vagy éhes? - kérdezte
- Nem,köszi. Szerintem lassan induljunk hazafele.
- Azért egy kólát gurítsunk már le. - mosolygott. Nem hagyta,hogy kifizessem a kólát.
- Amúgy mi a helyzet Balázzsal?
- Nincs semmi,ahogyan mondtam. Idegesít
- Ő ilyen. Bele kell törődni. Viszont téged sehogy sem értelek..
- A szakítás miatt?
- Amiatt is.
- Nézd, én azt a kapcsolatot azért hagytam abba,mert nem volt szép tőle hogy más csajjal kavart a hátam mögött.
- De nem is kavart. Semmi nem volt köztük. Ezt már csak te képzelted be..
- Te most akkor velem vagy ellenem vagy??
- Az igazság oldalát pártolom,maradjunk annyiban.
- Mindegy,nem is érdekel.
- Dehogynem. Ha töröd a fejed emiatt akkor sajnos,de.. de nem bánom,hogy szakítottatok őszintén szólva. - fejezte be majd elnémultunk egy kicsit,de nem hagyhattam annyiban az egészet
- Ennyire nem illettünk össze? - kortyoltam egy nagyot a poharamból,mire Márk csak a pohár aljára nézett majd rám,majd megint vissza.
- Hagyjuk ezt inkább. Mit gondolsz lassan mehetünk? - váltott témát
Azzal célirányosan haza vettük az utat. A motoron még mindig egy élvezet volt utazni. Márk a házunkig hozott,ahol leszálltunk a motorról,megköszöntem,hogy elmehettem vele és kínosan nagy csöndben álltunk egymás előtt.
- Hát akkor,köszi még egyszer a mai napot. - mosolyogtam rá
- Én köszi,hogy eljöttél. Nélküled nem ment volna. - dugta zsebre a kezét,amitől a rossz fiús kinézete egy kicsit megpuhult és átment cuki fiús stílusba. A mellkasán lévő tetkót a könyvesboltban figyeltem meg.
- Amúgy neked van tetkód? - léptem közelebb hozzá
- Amúgy nem,ez csak henna. - viccelődött
- Nagyon vicces vagy,inkább fogad ezt - nyújtottam neki egy ajándéktáskát
- Ez meg mi? - kerekedett ki a szeme
- Gondoltam a tesód örülne azért még egy plüssnek. - tettem keresztbe a lábaimat,mire már csak azon kaptam magamat,hogy Márk magához húz és megölel. Nem tudtam eldönteni,hogy úgy ölel mint egy barátot,vagy mint valaki mást. De elsőre tippelnék. Óvatosan meglöktem és annyit mondtam,hogy:
- Na jól van elég volt az érzelgésből. Sok Boldog Szülinapot kívánok neki. Megyek lassan
- Köszönöm,átadom,de igazán nem kellett volna.. - állt tovább
- Egyszer van az embernek születésnapja. Na indulok. Szia Márkó - integettem majd hátrafordultam mert meghallottam ahogyan kimondja a nevemet
- Zorka! Azért,mert végre láttalak dühösen is. Eszméletlen aranyos vagy olyankor. - válaszolt a még meg nem válaszolt kérdésemre amit találkozásunk elején nem válaszolt meg. Én elpirultam,de nem látta szerencsére,annyira nem látszott meg rajtam.
- Én mikor nem vagyok eszméletlen aranyos az itt inkább a kérdés... - vihorásztam befele menet
Egy óra múlva már tvztem az ősökkel és elmeséltem nekik a napomat. Majd pittyegett a telefonom
Márk: Köszöni szépen az ajándékot. Én pedig a mai napot tőled.
Zorka: Örülök,hogy tetszik neki!!
Márk: Márk csatolt fájlt küldött
(Bella volt rajta kezében a plüssel)
Zorka: De ariii. Na megyek aludni,holnap suli.
Márk: Zorka
Zorka: Tessék?😊
Márk: Boldog Szülinapot előre is.
Zorka: Köszönöm szépen😃
Márk: Nem lőtték még fel a pizsit a Radics családban?
Zorka: Nem tudok aludni...
Márk: Balázs?
Zorka: Igen.
Márk: Ne legyél vele ennyire kemény,jó srác ő a maga módján.Elvégre te bántottad meg őt annak idején 😃Zorka: Persze,csak én tehetek mindenről..jó fej vagy,köszi.
Márk: Nem azt mondtam,hogy csak te tehetsz róla,de nagy vonalakban de. A haverom,mit akarsz? De amúgy meg,nem vagyok elfogult szerintem tehettek róla mind a ketten,de valahogy mégiscsak te voltál az aki esélyt sem adtál neki.
Zorka: Volt egy csomó lehetősége..amúgy se illetünk egymáshoz. Az már a múlté...
Márk: Akkor meg minek rágódsz most is olyan dolgokon,hogy mi lesz holnap?
Zorka: Hagyjuk...
Márk: Inkább gondolkozhatnál azon,hogy holnap suli után lenne e kedved eljönni velem a húgomnak nézni valami ajándékot születésnapjára,egyedül férfi szemmel nem sokra megyek.
Zorka: Ha csak szeretnéd 🙂
Márk: Igennek veszem.
Zorka: Hát akkor legyen,de most megyek aludni. Jó éjt! Akkor holnap suliban találkozunk
Márk: Bye Zorka
Márk matricát küldött
Ezután arra ébredtem,hogy már késésben vagyok. Gyorsan felkaptam magamra egy farmert és egy pólót,a hajamat felfogtam meg húztam egy tornacipőt,a kedvenc cipőmet,amin Mini egér volt. Imádom a Minis dolgokat,valahogy ilyen mániám ez. Van már Minis tollam,cipőm,sapkám,cicanacim sőt még felsőm is. Miután elkészültem neki indultam magányosan,fülhallgató társaságában a sétának és 2 perccel csengetés előtt még besurrantam. A büfénél a fiúk ott ültek,Balázs is.. Gondoltam majd harmadik szünetben kijövök,akkor van a cigi szünet a sulinkban,és ő mindig akkor megy ki Márkkal rágyújtani,majd akkor megveszem a reggelimet. Laura a mai napon is nagyon furcsa volt,alig beszélgetett velem,álladóan a fiúk társaságában volt,vagy Lilla és Anna személyét kereste,engem le se szart. Sőt engem majdnem minden beszélgetésből kirekesztettek aminek kb az lett a vége,hogy ültem egymagamba és virágokat rajzolgattam a füzetembe vagy zenét hallgattam. Eljött a harmadik szünet. Elmentem a büféhez,ahol meglepetésemre a fiúk ott ültek egytől egyig. A büfében egyáltalán nem állt sor,a fiúk pedig pókereztek,közben pedig nagyokat nevettek.
- Egy sajtos hamburger lesz. - kértem ki a büfés nőtől a mai "reggebédemet"
- Lesz még más? - kérdezte a büfés
- Egy forró meleg tea - mondta hangosan és kacagva Balázs mire én csak megvontam a vállamat és lazán azt mondtam,hogy
- Igen,lesz még az is. - mosolyogtam Balázsra - Köszi,hogy emlékeztettél rá.- fordultam felé
- Erzsó néni,de ne tessék olyan sok cukrot bele tenni mert tegnap rajtam landolt mind - dőlt hátra a műanyag székben és közben lerakott egy kártyát az asztalra
- Oda figyeljél inkább Balázska,mert még kikapsz - szürcsöltem bele a teámba
- Amire oda tudok figyelni az egy dolog. - nézett rám sármosan,de én viszont eléggé zavarba jöttem és elkezdtem a nyakláncomat csesztetni. - Arra a ronda egeres cipődre,amit már rég ki kellett volna dobnod. - érkezett a válasz egy nagy szünet után
- Azt nem te vetted még neki Balázs? - kérdezte kacarászva Marci aki éppen egy nyalókát tartott a szájában és a nyál már majdnem kicsordult a szája sarkából,de utána vissza szívta. Undorító volt ezt végig nézni.
- Nem mindegy az neked? - vontam meg a vállamat
- Hasonlít az a kisegér rád. - szólalt meg újra Balázs
- Nem hagynátok abba a civakodást? - nyugtatott le minket Márk
- Miért Balázs? - kérdeztem
- Mert ugyanolyan szürke kisegér,mint te. - mikor ezt így kimondta legszívesebben lekaratéztam volna
- Te meg egy patkány vagy,ha én szürke egér. - azzal megfordultam és bementem a terembe. Éppen csengettek. Nem is tudtam oda figyelni a német órára,mert egyszerűen olyan dühös voltam,hogy padokat bírtam volna felborítani.
- Mi történt Zorka? - fordult felém Lilla
- Semmi... - mondtam nagyon szomorú hangon
- Látom,hogy történt valami - nézett rám a nagy boci szemeivel én pedig csak megcsóváltam a fejem,hogy nem szeretnék róla beszélni mire Lilla előre fordult mert Farkas tanárnő rászólt és csak nézte nézte az előző szünetben megvett "rákos" joghurtját,amit imád. Hosszas farkasszemet (😁) vívott a rákkal ami a joghurtos dobozon volt,majd megfogta és hátra adta nekem és csak mosolygott rám.
- Lilla,nekem nem kell,edd meg nyugodtan - nyújtottam neki vissza,de ő csak annyit mondott,hogy
- Szükséged van egy kis jóra. - majd a táblára nézett,majd a füzetére és elkezdett gyorsan körmölni. Eszméletlen jól esett,hogy ilyen odaadó volt..
Suli után pedig elindultam ki ebből a börtönből a lányokkal.
- Nem ülünk be abba az új cukrászdába?- kérdezte Lilla tőlünk
- Én benne vagyok. - bólintott Laura
- Elmehetünk,felőlem is. - fújt rágógumijával egy nagy buborékot Anna
- Én- szólaltam meg amikor valaki a hátam mögött megállt és válaszolt a feltett kérdésre
- Te most velem jössz. Bocsi lányok már megígérte,hogy nekem segít ajándékot keresni Zorka. - villantotta legszebb mosolyát Márk. A többiek olyan "erről este még beszélünk" arckifejezéssel elköszöntek tőlünk és elindultak a másik irányba. Még egy csomószor hátrafordultak.
- Ültél már motoron? - kérdezte Márk
- Nem nagyon. - válaszoltam neki.
- Akkor most fogsz. - vette elő a motorkulcsot és a kezembe adott egy motorossisakot,hogy vegyem fel. Ott szerencsétlenkedtem vele,nem tudtam összecsatolni,már majdnem földhöz vágtam.
- Add ide,majd én segítek. - hideg keze a tűzforró arcomhoz ért,ugyanis olyan melegem volt. Nagyon mosolygott valamin,és nem bírtam megállni,hogy ne kérdezzem meg,mit talál rajtam olyan viccesnek.
- Van valami az arcomon? - törölgettem a szám szélét
- Nincs semmi. - mosolyog miközben ellenőrzi,hogy minden irata meg van e.
- Hát akkor meg min mosolyogsz ennyire? - tettem csípőre a kezemet,mire elém állt és ő is felegyenesedett. Hozzám képest elég magas volt. A bőrdzsekije tökéletesen passzolt rá. Igazi rosszfiús kinézete van,ami a legtöbb lánynak bejön.
- Szállj fel. - mondta határozottan és a kérdésemet mellőzte. Én pedig felszálltam
- De ugye nem fogsz gyorsan menni? Nem,mintha félnék vagy ilyesmi,csak légyszi tarts be minden szabályt és...- mire már beindul a motor és azon kapom magamat,hogy szorosan fogom Márk derekát. Kb mint egy lajhár úgy nézhettem ki. Száguldunk az utakon,és szabályosan fázom a motoron. Az elején nagyon furcsa volt ez a gyorsaság,de olyan az egész,mintha repülnél..csak földön. Imádtam minden percét. Márk pedig imádott a sebességgel játszadozni,na meg velem. Mikor megálltunk a piros lámpánál folyamatosan azt csinálta,hogy egy kis gázt adott rá,majd féket. Ezzel rákényszerültem még ennél is szorosabban fogni a derekát. A visszapillantó tükörből néztem,hogy valójában milyen szép szemei vannak. De tudjátok,csak így sunyiba visladtam,de akárhányszor ránéztem rajtakapott. Béna vagyok.
- Na,hogy tetszett? - kérdezte miközben bukósisakját vette le
- Állati jó volt. A motorod fenomenális! - próbáltam kicsatolni a sisakot,de már Márk a segítségemre igyekezett.
- Örülök,hogy tetszett. - válaszolt,és dzsekijéből előhalászta a cigarettadobozt.
- Gondolom,te már nem dohányzol. - vett egyet a szájába és öngyújtóját kereste
- Nem,már nem. Sőt neked is le kellene rakni a cigit. Nem olyan nehéz,valami mással kompenzálhatnád. - mondtam
- Köszi szépen,de nekem nincs annyi erőm,se motivációm aki miatt le tudnám tenni - kutatja tovább a gyújtóját.
- Tessék. - nyújtom neki a gyújtomat,mire ő hangosan elkezd nevetni
- Nem dohányzik,de gyújtója van. Ejj Zorka,rossz kislány vagy. - használja a gyújtómat és etután már a füstött fújja ki.
- Tudod már milyen ajándékot veszel a tesódnak? - tereltem a témàt amennyire csak tudtam. Egy éve még cigiztem én is,tudom nem szép dolog,de azóta nem gyújtottam rá egyszer se.
- Azért vagy itt,hogy segíts. - kacag és még egyet szív a cigijéből.
- Akkor mesélj,hogy milyen a tesód. - mosolygok Márkra
- Hát olyan cuki. - nyomja el a cigi csikket.
- Ez érzem,hogy sokáig elfog tartani..- mondtam. - Hány éves?
- 10.
- Anyukád mit szokott általában neki venni?
- Semmit..- fordítja el a fejét
- Hát valamit csak szokott vagy nem?
- Anya meghalt. - válaszolta.
Basszus Zorka. Te idióta állat! Ennyire érzéketlen bunkónak lenni
- Azért nyeljél is. - húzta mosolyra az arcát Márk
- Sajnálom egy tapintatlan bunkó vagyok. - kértem tőle bocsánatot
- Semmi gond. - fogta rövidre és ahelyett hogy beállt volna a síri csend,vidáman mentünk egymás mellett,Márk nagyon közel húzódott hozzám,vagy csak beképzeltem? Lehet. De akkor is,néha már a kézfejünk összeért. Egy nagy plázában kötöttünk ki.
- Hogy hívják a húgod?
- Bella.
- Szép neve van nagyon. És mit szeret csinálni? Van hobbija?
- Szereti az állatokat,de nagyon. Minden álma,ha felnő hogy legyen egy állatkórháza. - válaszolja.
- Akkor valami aranyos plüssnek biztos örülne,nem?
- Annyi van otthon neki mint a szemét.
- Akkor újratervezés. - közöltem vele kicsit csalódottan - Zenéket szereti?
- Aha.
- MP3-om lejátszó esetleg? Valamelyik boltba leárazás van ilyen cikkekre.
- Az a baj,hogy keresztanyutól azt kapott tavaly és egyáltalán nem használja
- Olvasni szeret?
- Hát,ha van valami érdekes könyv akkor igen elolvassa.
- Akkor irány egy könyvesbolt.
- Csak utánad. - bólintott
Bementünk egy könyvesboltba ahol én olyan voltam,mint amikor egy elefánt beszabadul a porcelánboltba. Minden könyvet átbogarásztam. Ritkán jutok el könyvesboltba,de ha egyszer megtörténik egy jó ideig nem szabadulok onnan. Találtam egy tök jó könyvet,csak nem volt nálam annyi pénz,hogy megvegyem,pedig annyira tetszett a sztorija. A borítón pedig egy félmeztelen pasas volt. Méghogy a könyvet, ne a borítójáról ítéld meg. Dehogynem.
- Ilyen kockáim nekem is vannak. - állt mellém Márk és azt a könyvet fogta a kezében,amit én a közeljövőben meg fogok venni.
- Nem tudhatom,de nem hinném. - krágogtam egyet mire Márk levette a bőrdzsekijét
- Fogd csak meg. - nyújtotta felém a dzsekit,majd lekapta magáról a rövidujjú felsőjét is. Maga mellé állította a könyvet és zsűrizte magát. - Szerintem az enyém jobb. - mosolygott. Mindenki ránk nézett vagyis,rá néztek. Én pedig olyan zavarban voltam,hogy kínomban nem tudtam mit csinálni. Meg se tudtam szólalni. Bassza meg,ennek a srácnak jobb teste van,mint a borítón lévő modellnek.
- Jobb igen,csak vedd már fel a felsődet. - dobtam a kezébe - Nem velem vagy.
- Chh. - igazította meg magán a pólót.
- Úgy látszik rajongó táborod lett. - néztem félre a sok lányra akik Márk után csorgatták a nyálukat.
- Erről a könyvről mit gondolsz? - mutattam fel egy állatos könyvet,amiben kutyától kezdve lóig minden van. Érdekességek az állatokról,gyönyörű színes képekkel illusztrálva. Mire Márk,csak bólintott egyet és már a pénztárnál volt. Hihetetlen,hogy a férfiak mennyire utálnak vásárolni.. 😂 Miután megvette még ő elment Wcre én elsunnyogtam egy boltba körülnézni.
- Nem vagy éhes? - kérdezte
- Nem,köszi. Szerintem lassan induljunk hazafele.
- Azért egy kólát gurítsunk már le. - mosolygott. Nem hagyta,hogy kifizessem a kólát.
- Amúgy mi a helyzet Balázzsal?
- Nincs semmi,ahogyan mondtam. Idegesít
- Ő ilyen. Bele kell törődni. Viszont téged sehogy sem értelek..
- A szakítás miatt?
- Amiatt is.
- Nézd, én azt a kapcsolatot azért hagytam abba,mert nem volt szép tőle hogy más csajjal kavart a hátam mögött.
- De nem is kavart. Semmi nem volt köztük. Ezt már csak te képzelted be..
- Te most akkor velem vagy ellenem vagy??
- Az igazság oldalát pártolom,maradjunk annyiban.
- Mindegy,nem is érdekel.
- Dehogynem. Ha töröd a fejed emiatt akkor sajnos,de.. de nem bánom,hogy szakítottatok őszintén szólva. - fejezte be majd elnémultunk egy kicsit,de nem hagyhattam annyiban az egészet
- Ennyire nem illettünk össze? - kortyoltam egy nagyot a poharamból,mire Márk csak a pohár aljára nézett majd rám,majd megint vissza.
- Hagyjuk ezt inkább. Mit gondolsz lassan mehetünk? - váltott témát
Azzal célirányosan haza vettük az utat. A motoron még mindig egy élvezet volt utazni. Márk a házunkig hozott,ahol leszálltunk a motorról,megköszöntem,hogy elmehettem vele és kínosan nagy csöndben álltunk egymás előtt.
- Hát akkor,köszi még egyszer a mai napot. - mosolyogtam rá
- Én köszi,hogy eljöttél. Nélküled nem ment volna. - dugta zsebre a kezét,amitől a rossz fiús kinézete egy kicsit megpuhult és átment cuki fiús stílusba. A mellkasán lévő tetkót a könyvesboltban figyeltem meg.
- Amúgy neked van tetkód? - léptem közelebb hozzá
- Amúgy nem,ez csak henna. - viccelődött
- Nagyon vicces vagy,inkább fogad ezt - nyújtottam neki egy ajándéktáskát
- Ez meg mi? - kerekedett ki a szeme
- Gondoltam a tesód örülne azért még egy plüssnek. - tettem keresztbe a lábaimat,mire már csak azon kaptam magamat,hogy Márk magához húz és megölel. Nem tudtam eldönteni,hogy úgy ölel mint egy barátot,vagy mint valaki mást. De elsőre tippelnék. Óvatosan meglöktem és annyit mondtam,hogy:
- Na jól van elég volt az érzelgésből. Sok Boldog Szülinapot kívánok neki. Megyek lassan
- Köszönöm,átadom,de igazán nem kellett volna.. - állt tovább
- Egyszer van az embernek születésnapja. Na indulok. Szia Márkó - integettem majd hátrafordultam mert meghallottam ahogyan kimondja a nevemet
- Zorka! Azért,mert végre láttalak dühösen is. Eszméletlen aranyos vagy olyankor. - válaszolt a még meg nem válaszolt kérdésemre amit találkozásunk elején nem válaszolt meg. Én elpirultam,de nem látta szerencsére,annyira nem látszott meg rajtam.
- Én mikor nem vagyok eszméletlen aranyos az itt inkább a kérdés... - vihorásztam befele menet
Egy óra múlva már tvztem az ősökkel és elmeséltem nekik a napomat. Majd pittyegett a telefonom
Márk: Köszöni szépen az ajándékot. Én pedig a mai napot tőled.
Zorka: Örülök,hogy tetszik neki!!
Márk: Márk csatolt fájlt küldött
(Bella volt rajta kezében a plüssel)
Zorka: De ariii. Na megyek aludni,holnap suli.
Márk: Zorka
Zorka: Tessék?😊
Márk: Boldog Szülinapot előre is.
Zorka: Köszönöm szépen😃
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése