5.nap / 2.

A buli nem állt meg,sőt még volt kurtább jelenet is,de haladjunk csak sorjában. Marci miután jobb társaságnak találta a kanapét,leült egy Jack Daniel's-el a kezében és magányosan kezdett el iszogatni. Én olyan kínosan éreztem magam, hogy nem tudtam mit kezdeni magammal. Tomi és Laura meglepő módon a konyhapultnál álltak egymás mellett és csak annyit lehetett látni, hogy nyalják falják egymást. Valamelyik fiú kitalálta, hogy felelsz vagy merszet játszunk.
- Nem lehetne inkább valami mást? - kérdeztem
- Nem. Itt most mi szabjuk a játékszabályokat. -válaszolta Csabi,aki úgy tűnt, mintha még egész józan lenne
- Gyere már ide te szerencsétlen! - üvöltött Marcira Lilla
- Te hozzám szóltál Angyalom? - mutatott magára
- Szerinted? Ekkora nagy gyökért még nem látott a világ, mint ez a gyerek.. - sóhajtott egyet Laura aki közben odavonszolta magát és Tomit
- Forró! Az istenit gyere már ide - utasította Krisz, aki közben már három fotót lőtt a csapatról és egyből tette kifele a közösségi oldalra a  jól sikerült képet.Amikor ezt megláttam a mobilomon akkorát nevettem. Krisz kitette a szülinapi selfies képet, és ezek a kommentek fogadtak:

Képaláírás: "Szülinapozás" - Radics Zorka,Kis Csaba, Nagy Tamás, Varga Márk, Sós Balázs, Lukács Anna, Kovács Lilla, Takács Laura társaságában. 

Forró Marcell hozzászólt a képhez.

Marcell: Csak egy valaki hiányzik róla. Hagyok egy kis gondolkodási időt.
Marcell: Am jó kép!!!! 😘
Tamás: Szerintem nem hiányzik semmi a képről 😯 Csapassuk!!
Lilla: Juuuuj de jó kép! 😊 egyik életképünk
Anna: Az biztos!
Balázs: Pont nem áll jól az egyik hajszálam 😓😂
Márk: Marci gyere már ide basszus,ne különcködj már. Antiszoc akarsz lenni?.
Marcell: Nem megyek oda!!!!!!Ne is kérjétek,mert nem!!!
Laura: Ha nem hát akkor nem 😝
Marcell: Na jól van megyek...

Ezután kezdődött el még csak igazán a bulim. Hajnali egy körül lehetett,amikor neki álltunk felelsz vagy merszt játszani. Aki nem csinálta meg a feladatot annak innia kellett, ja aki megcsinálta annak is. Leültünk a szőnyegre, úgy ahogy kényelmes volt. Valaki törökülésbe valaki kinyújtott lábbal, valaki pedig már eldőlt.
- Na kezdjük - forgatta meg az üveget Marci
Az üveg pörgött,pörgött és csak pörgött,mire megállt.
- Anncsaaa!Felelsz vagy mersz szerelmem? - kérdezte Marci. Anna félénken végig nézett mindenkin,oldalra biccentette fejét és azt válaszolta, hogy:
- Felelek..
- Te kis nyuszika - mozgatta a mutató ujját Marci - Na akkor,ha felelsz akkor mondom a kérdést. Ha itt most választani kellene a fiúk közül, hogy kivel feküdnél le ki lenne az? - erős kezdés volt,szegény Anna pedig nagyon bevörösödött
- Egyikőtökkel sem - válaszolta kis szünet után
- Olyan nincs! - horkantott fel Krisz
- Nem tudom - kezdett el kacarászni Anna
- Naaa,egy valakit mondj - utasította Lilla
- Talán,mondom ha nagyon muszáj választanom akkor az Márk lenne - mire Anna szégyellősen lehajtotta a fejét. Márk pedig csak nézte-nézte. Anna színe pedig hirtelen már vörös volt,annyira kínosan érezte magát.
- Tessék kitöltöttem neked az italod. - adta a kezébe a piát Marci
Most Anna pörgetett. Márk lett a kiválasztott,ő pedig a merést választotta.
- Hívd fel a szüleidet és mondd azt nekik, hogy szeretlek titeket,ti vagytok a legjobb szülők a világon.
Előkapta a telefonját,kihangosította:
- Szia Anya!
- Szervusz Márkó! Baj van? Menjek érted?Ettél már?
- Igen minden okés anya, tök nyugis itt minden
- Ugye nem ittál sokat? Holnapra főzök neked tyúkhúslevest. Vagy mást ennél?
-Anya.
- Jaj már komolyan annyira megijedtem-
- Anyaa.
- Azt hittem, hogy valami történt veled és azért hívtál-
- Anyaa! Csak azért hívtalak,mert remélem tudod, hogy szeretlek. Te vagy a legjobb anya.
- Kisfiam, gyanús ez nekem. Hol vagy? Ugye nem a rendőségen?
- Neem,dehogy.
- ÓÓ,ez esetben megleptél. Többet is mondhatnád. Mindjárt sírok.
- Szia Anya.
Azzal letette. 
Miután megtörtént a telefon beszélgetés,Márk pörgetett. A következő áldozat Csabi volt. Szegény fiú már nagyon be volt állva,a szájából ki se esett a cigi,folyamatosan csak fújta a füstöt,így az egész szobát a cigaretta füst járta át. De tulajdonképpen nem csak ő követte ezt a példát,mert a fiúk közül szinte mindenki bagózott.
- Felelsz vagy mersz Csabika? - kérdezte Márk
- Egyértelmű hogy merek. Mit kell csinálnom? Remélem a csajoknak köze van a dologhoz - nevetgélt magában
- Akkor hát smárold le azt a valakit,akit a legjobban bírsz. Csabi feltápászkodott nagy nehezen,alig bírt megállni. Össze-vissza pofázott valamit,de semmi összefüggés nem volt abban amit mondani akart.
- Egyértelmű,hogy akit én legjobban bírok az Balázs. - mire mindenkiből kitört a nevetés. - De most komolyan,Balázs.. te annyira de annyira jó haver vagy... ha te nem lettél volna szerintem én meg Krisz kb olyanok lennénk,mint Marci. -mire egyre jobban közeledett Balázs felé. Olyan áhítattal néztük,hogy részeg barátunk,komolyan le fogja smárolni Balázst.
- Csabi én is bírlak de csak,mint barát - kezdett el kínosan nevetni és gyorsan felállt,hogy minél könnyebb legyen hátrálni.
- É-é-én is bírlak öcsém. Kurvára. - tett még egy lépést Csabi,mire berúgta a térdét a dohányzó asztal sarkába.
- Valaki nem látta a cigimet? - nézett körbe mindenhol Csabi
- Ott van a füled mögött haver - világosítottuk fel
- Na szóval olyan esetben mit tegyek, ha azt akit én bírok sírva menekül tőlem? - támaszkodott meg a kanapénál,aztán csak legyintett egyet a kezével és csak annyit mondott,hogy :"nőők"..  - Na,én pörgetek - azzal megfogta az üveget,mire az üveg hosszas pörgés után megállt. Megállt. Én következtem.
- Zozi manóóó - mutogattak rám
- Akkor..először is elszívom ezt a cigit - mutatott a füle mögé Csabi.
- Jajj,az ráér később is - fújogta le Krisz Csabit - a cigi megvár.
- Na most figyu ide Zorka..felelsz-e vagy tán mersz? - nézett hosszasan rám Csabi
- Azt hiszem,hogy merek. - feleltem borzasztóan elhivatottan,aztán később meg is bántam ezt a túlzott bátorságomat.
- Hihihi - kuncogott Csabi fiú
- Na lökjed már! - utasította Laura
- Gyerünk!! - ordította Anna
- Egy önként vállalkozó fiúra lesz szükség - szívott bele a cigarettába. Viszont a fiúk megszeppenve ültek
- Én vállalom - nyújtotta fel a kezét Marci
- Akkor köszönjük az önként jelentkezett Balázs - jelentette ki Csabika,mire Marci sértődötten félre vonult
- Vele biztos nem csinálom végig a feladatot,bármi is legyen az - dünnyögtem.
- Itt nem te szabod ezt meg - válaszolta Csabi gúnyosan
- Végre elárulod mit kell csinálnom??
- Időre megy a feladat. Ha nem tudjátok teljesíteni 1 perc alatt akkor innotok kell...
- Iiiigeeeen? - vártuk a folytatást
- Szóval..Balázska...juttass el 20 gumicukrot a szád és persze a nyelved segítségével Zorka szájába 1 perc alatt...
Erre én nem tudtam,hogy hova nézzek olyan kínosan éreztem magamat. Most komolyan.. ennyire nem lehet genyó Csabi,hogy tudja azt,hogy mi történt köztünk és mégis ezt csinálja...hihetetlen. Vajon miért mentem bele akkor mégis ebbe a játékba?Igazság szerint elegem volt abból is,hogy Balázs azt hiszi még,hogy van esélye nálam. Tudom,hogy milyen..neki mindig az elérhetetlen kell..ameddig látja rajtam,hogy mellőzöm a társaságát,vagy kirekesztem addig azt fogja gondolni,hogy még van lehetősége. Meg tulajdonképpen,egy kicsit már nekem is megártott a pezsgő amit ittam. Ja.. lehet legfőképpen ez volt az oka a cselekedetemnek..
- Zorka úgyse fog belemenni ebbe az egészbe.. - fordult volna el Balázs,mire én annyit mondtam nagy boldogan,hogy:
- De. Vállalom. - azzal megfogtam azt a csomag gumicukrot odaültem Balázs elé,a többiek segítettek kitenni a 20 gumicukrot az egyik székre - Balázs konkrétan le volt sokkolva. Nem gondolta,hogy bevállalom ezt. A stopperóra már készen állt,hogy kezdjük. Én még előtte legurítottam még egy pohárral. De esküszöm,hogy az volt az utolsó pohár arra az estére. Ha jól emlékszem..
- Na akkor kezdjük el. 3omra Anna indítsd el.
- 3,2,1... GOO!!
Balázs közelebb jött hozzám szó szerint már mindegy lett volna ha beleülök az ölébe. Felkapta az első gumicukrot és csak mosolygott,amitől kettős érzéseim támadtak. Főleg akkor amikor a nyelvével rásegített,hogy legyen hely a többi édességnek. Kirázott a hideg és úgy éreztem,hogy oda fogok hányni. Nem tudtam eldönteni,hogy ettől a helyzettől,hogy az exbarátom éppen a számban táncoltatja a nyelvén lévő gumimacikat,vagy mert sokat ittam. Talán mindkettő kicsit betett. Már csak 10másodperc maradt és még 1 gumimaci volt hátra. Azt hiszem,akkor mondtam egy áment magamba. És mikor sikerült egy percen belül teljesíteni Anna hangosan visszaszámolt:
3,2,1.. Vége - azzal lejárt az idő. Én kiköptem a gumimacikat és bólintottam egyet Balázsnak,mire ő újra letolta rakoncátlan nyelvét az enyémen. Nem tudom mi volt rosszabb aznap. Látni,hogy Balázs élvezi amit csinál,vagy látni azt,hogy Márk megindult Balázs felé szél sebesen és mikor abbahagytuk Márk a pólójánál fogva felrángatta és behúzott neki egy akkorát.
- Te mocsok! - azzal Balázs felállt és nem hagyta annyiban ezt az egészet....
- folytatás - 

5.nap

Péntek. A legjobb nap. Ma van a szülinapom,végre 18 éves lettem, még egy évvel öregebb. Közelebb az érettségihez. Juj. Anyu reggelire palacsintát csinált,amit behozott nekem,szóval ágyba reggelit kaptam,mint a hercegnők.
- Boldog Szülinapot Zoziii - csókolgatott össze anya,befeküdt mellém az ágyba és átadta a reggelit. Mellesleg utálom,ha így hív,de neki elnézem,meg apunak is
- Te vagy a legjobb! Köszönöm szépen. - öleltem meg szorosan.
- Te mindig a kicsi lányom maradsz,nekem is meg apádnak is. - simítja végig hideg kezét a hajamon
- Apu?
- Elment dolgozni,mint mindig. Úgy néz ki,hogy hétvégére haza se jön..
- Ó,értem.. - lombozódtam le,ugyanis szerettem volna,ha a szülinapomat vele is megtudom ünnepelni
- Remélem nem haragszol rá! Azt mondta felfog hívni - mosolygott anya
- Tudom. - azzal megpróbáltam terelni ezt a dolgot másfele. - Most már csak egy gond van
- Micsoda? - kerekedett ki anya szeme
- Az,hogy olyan jól laktam,hogy az a szűk farmer nadrágom valószínűleg nem fog feljönni rám
- Akkor majd segítek beleszuszakolni. Na megyek még elmosogatok,elviszlek a suliba,úgyis lesz egy utam a munkahelyemre.
- Lehet most kihagyom,egy kis séta sose árt. - vontam meg a vállam - Pocakot egy kicsit meg kell dolgoztatni
- Jó,te tudod. - adott egy puszit a homlokomra
Én pedig gyorsan elkészültem,hát hogyan másképp. Felkaptam a cipőmet,telefont előkaptam,fülhallgató be a fülbe. Világ ki,zene be. Mikor odaértem a suliba a portás már majdnem nem akart beengedni,de mondtam,hogy születésnapom van,legyen olyan kedves és nézze el a késésemet. És bevált. A fiúk a szokásos helyen ültek,a büfében. Én pedig mentem a büfébe venni egy sonkás szendvicset. Olyan vicces,hogy sose tudom kimondani hogy sonkás szendvics..valamilyen úton módon belebotlik a nyelvem és "szonkász szendvics" lesz belőle,amin mindig jót mulat a büfés.
- Sziasztok. - köszönök a többieknek,akik láthatóan jól szórakoztak addig a percig,amíg én meg nem érkeztem és úgy néztek rám,mintha körülbelül a halálból tértem volna vissza. Nagy nehezen visszanyögtek egy "sziát" én pedig szememmel Márkot pásztáztam,de nem volt ott. A lányok a teremben voltak. Olyan kíváncsian néztek rám..meg se érkeztem de már olyan kérdésekkel bombáztak,hogy "Márk szerelmes beléd?" vagy,hogy "Mióta beszélgettek?"
- Nyugi csajok. Köztünk nincs semmi - pakoltam ki a táskámból,mire ők egymásra néztek és grimaszolni kezdtek.
- Most komolyan. Csak segítettem a tesójának venni ajándékot venni. - magyaráztam
- Na és jól csókol? - nézett rám olyan "előlem nem titkolsz el semmit" arckifejezéssel Laura
- Honnan tudhatnám?
- Naaaaaaaaaaaa - közeledtek felém a csajok és úgy éreztem megfulladok már olyan közel voltak hozzám
- Mondom,hogy nem történt semmi. Elkísértem,ő hazavitt és ennyi. - tártam szét a kezeimet
- Ühüüüüm - mondta Anna és odasúgott valamit Lillának,de azt nem hallottam igazán
- Mindegy. Akkor ne higgyetek nekem - vágtam be a durcit
- Nem is fogunk - nyújtotta ki a nyelvét Lilla és elkezdődött az óra. A fiúk megint késtek. Végül Márk nem jött suliba,nem tudom mi lehet vele.
- Suli után kérhetem a segítségedet? Az órai munkát angolról lefénymásolhatom? - kérdezte Anna
- Persze - mondtam neki - Akkor hozzátok megyünk le? - kérdeztem
- Aha. - bólogatott. Suli után lementem tehát Annához. Óriási házuk van. Plusz egy cuki labrador kutyijuk,aki nagyon  barátságos. Annyira jól elbeszélgettünk,hogy végül lett este hat óra mire úgy gondoltam,hogy jó lenne hazamenni. Elvitt kocsival,ami nagyon jól esett tőle. Elbúcsúztunk én pedig már nyitni akartam az ajtót.
- Zorka! - ordított valaki utánam,persze,hogy Anna volt. A kulcsom kiesett a kezemből és megfordultam
- A törit is ide tudnád adni? Az sincs meg. - húzta el a száját
- Persze,gyere csak be. - nyitottam ki az ajtót. Felkapcsoltam a villanyt és beljebb mentem,de meglepően vettem észre,hogy hulla üres a ház,egy villany se égett.
- Gyere csak - mondtam Annának. A kapcsolót kerestem egy ideig,aztán megtaláltam. Felkapcsoltam a villanyt,a konyhába mentünk leraktam a cuccom a pultra,mire a pult másik fele mögül egy csoportnyi ember ordított,hogy:
- BOLDOG SZÜLINAPOT!! - majd elkezdtek énekelni. Nagy meglepetésemre apa bukkant fel kezében egy nagy csoki tortával.
- Azt hittem nem leszel itthon.. - öleltem meg
- Hogy hagyhatnám ki az én Zozim születésnapját - csókolgatott össze-vissza apa
- Kislányom,boldog születésnapot még egyszer. - ölelt meg anya is. Holnap majd megkapod az ajándékod,de ma érezzétek jól magatokat,elmegyünk,nem alszunk itthon.
- De vigyázni egymásra,és a házra is - körözött apa a mutatóujjával a fiúk előtt.
- Igenis,uram - mondta Marci,aki látszott rajta,hogy nem bírja ki nevetés nélkül és megölelte apát
- Ezzel meg mi történt? - kérdezi apa,miközben Marci szorosan ölelte. A fiúk erre csak egy kis feles poharat képeztek a kezükből,ezzel is utalva,hogy Marci már jól van.
- Kezd FORRÓ lenni a hangulat - lőtte el a poént Tomi,amin mi olyat kacagtunk.Végül apa odébb lökte magától Marcit és mondta neki,hogy elég lesz már számára a piából. Marci erre csak annyit mondott,hogy " Gabi bá' csak nem gondolja" mire apa visszanézett a gyilkos tekintetével Marcira,ugyanis utálja,ha úgy szólítják,hogy "Gabi". Erre apa csak annyit nyilatkozott,hogy "Még egy lövésed van Marcell" aztán gondolom apu bepöccen. Na mindegy,tehát ők elmentek,én pedig még a sokk hatása alatt voltam,direkt terelte el Anna a figyelmemet,és Laura is azért találkozott Tomival,hogy segítsenek a fiúk is a szervezésben. Mindenki ott volt aki számított: Laura,Anna,Lilla,Marci,Tomi,Csabi és Krisz.
- Boldog Születésnapot csajos. - öleltek át a lányok,majd odajöttek hozzánk a fiúk is és tökre elbohóckodták az egészet,ami idegesítő volt,de vicces.
- Köszönöm nektek. - dobtam puszikat
- Akkor én azt mondom,alapozzuk meg a jó hangulatot. - vett a kezébe egy pálinkás üveget Marci és hangos beszédbe kezdett bele,Krisz és Csabi közrefogták,mert átkarolta őket. - Poharat mindenkinek!! - üvöltötte és a poharát elkezdte egy kiskanállal kopogtatni,mint ahogyan azt a filmekben szokták,de ő egyáltalán nem úgy csinálta. Olyan erőt mért a pohárra a kanállal,hogy egy ideig mindenkinek zúgott a füle,majd darabokra tört. - Hoppácska. Felsepertem gyorsan,mert Marci már a lábán se tudott állni.Szóval újra pohár került a kezébe. Lehet,hogy rossz ötlet volt. - Drága Gréta! - kezdett bele
- Khhmmmm... Zorka - lökte oldalba Krisz
- Az Isten áldjon meg sok pénzzel,szerencsével,jó testtel ne áldjon meg,mert már az neked van. Egy valamit kívánok neked,egy boldog és tartalmas életet. Mi mindig itt leszünk melletted...amíg pia van - fejezte be mire elkezdte kiönteni nekem a  piát,de Krisz kivette a kezéből mert össze- vissza csurrant cseppent. Mindenhol volt csak a poharamban nem.
- Mi is készültünk egy ajándékkal a számodra,de azt majd csak később,amikor már lesz bennünk elég. - nevetgélt Csabi
- Ne csináldddd!!! Neked van biliárd asztalod? - kurjantotta el magát Krisztián,aki azzal az ötlettel állt elő,hogy jó lenne egy bulifutót nyomatni. Van egy nagyon komoly gépe,amit mindenhova magával visz. Nagyon tetszetős képeket tud csinálni,láttam pár "munkáját".
- Van igen. De nem tudok játszani vele - vontam vállat
- Ne csináld! Nem tudsz? - indult a két dákó felé Laura
- Lau,mit gondolsz?Az a négy csicska legyen együtt meg mi négyen? - állt meg Laura mellett Anna,akit nagyon feldobott ez a játék.
- Négy csicska? - kérdezte Marci,aki már a tükörben nézegette magát,és magát hitegette arról,hogy nem részeg.
- Max. ez a három az,én kikérem magamnak. - vette el Laura kezéből a dákót Tomi. Egy kockás ing volt rajta,aminek két ujját feltűrte illetve egy koptatott farmer. Laura nagyon stírölte Tomit.
- Jól áll a kezedben a dákó - állította a golyókat fel Tomi,mire megszólalt Laura:
- Neked meg a kezedben a golyók. - dörzsölte át a dákó hegyét azzal a kréta szerűséggel Laura,és szexin rákacsintott
- Fúúúj. Hagyjátok most ezt abba. - öklendezett Lilla,aki fél órát sírt,hogy milyen rossz volt a pálinka és,hogy neki hánynia kell.
- Lányoké az elsőbbség,kezdjetek. - húzott Marci egy széket az asztal közelébe
Laura kezdett. A csíkos golyókat kell leütnünk. Nagyon csinos ruha volt Laurán,egy fekete rövid ruha. Eszméletlen jól állt neki. Úgy követte Tomi a szemével,hogy az valami hihetetlen volt.Marci következett
- Na most figyeljetek. - Marci megütötte a golyókat és a miénk is lement
- De legalább van lyukérzéke - kacarászott Lilla
- Bebizonyítsam,hogy van? - támaszkodott a falnak Marci olyan csábosan
- Elhisszük,hogy van. - bólogattam Lillával majd elnevettük magunkat,mert mi se akartuk elhinni amit mondtunk
A végén mi nyertük,4:3-ra levertük a fiúkat. Azért hagytuk abba,mert Marci és Csabi összehányták az asztalt. A fiúk ezután kérték,hogy üljünk le a székekre. "Egy sorban" voltak a székek,már amennyire egy részeg ember egymás mellé tudja rakni a székeket. A fiúk keményen az üvegből húztak egyet-egyet,majd felvették full hangosra a zenét. Mégpedig Justin Timberlake - Sexyback című zenéje üvöltött. A fiúk pedig be voltak öltözve,de a felsőtestük meztelen volt és elkezdtek nekünk táncolni. Nekem először Marci táncolt. Marci egy rendőr volt,gödreit elővillantotta,és a legszebb mosolyát. Kezembe adott egy bilincset,meg a botot. Azt ordította a fülembe,hogy paskoljam meg,mert rossz fiú volt mire én egy olyat odavágtam neki,hogy megjegyezte azt,hogy én milyen finom vagyok. Aztán elindult az LMFAO - Sexy and Iknow it dala. Tomi egy tűzoltó volt,de ő csak Laurának kellette magát. Krisztián egy festőnek öltözött be,kicsit elvont volt,de a hasizma az nem volt semmi. Olyan kockái voltak. Ahogy elfordítottam a fejemet Csabi egy autószerelő akart lenni. Nagyon kacagtam rajta,mire mondta Marci,hogy még megy iszik valamit,mindjárt jön. Erre annyit éreztem,hogy valaki annyit súg a fülembe,hogy "Boldog Szülinapot" és ki volt az..... Balázs. Érezni lehetett rajta,hogy piától bűzlik. Elkezdte a nyakamat puszilgatni,én pedig enyhén elutasítottam.
- Írjál fel magadnak inkább gyógyszert. - súgtam a fülébe,mert orvosnak volt beöltözve
- Szeretlek,még mindig. Rohad szar érzés,tudod? - szorította meg a kezemet
- Engedj el,sokat ittál. - parancsoltam rá,mire visszatért Marci az én táncosom.
- Menj már innen tesó,őt most én foglalkoztatom. - szólt rá erényesen Marci
- Marci, menj el te most,éppen beszélek Zorkával. - mondta
- Te engem ne nézzél levegőnek! Azt hiszed menő vagy? Hogy mindenki a lábad előtt hever,csak mert te milliomos családból való vagy? Egyébként is ki hívott meg? - üvöltött torka szakadtából Marci
- Remélem ezt nem nekem mondtad. - fordult Marci felé Balázs
- Nyugodjatok le a picsába mindketten. - érkezett meg Márk is,akin viszont volt felülről is ruha. Kár.
-  Megjött a másik.. - forgatta a szemét Marci
- Marci mennyit ittál?
- Nem eleget,hogy megverjelek mind a kettőtöket. - azzal úgy döntött,hogy lefekszik apa kedvenc fekhelyére,a kanapéra. Imádja a kanapét,nem tudom milyen oknál fogva. Ölni tudna érte.

- Folytatás-

4.nap

A mai dolgok miatt nem tudtam egy szikrát se aludni,egyszerűen csak forgolódtam és forgolódtam,ha nem ezt tettem akkor járt az agyam és a hülye órám kattogására figyeltem,amit egy idő után meguntam és mivel idegesített kivettem belőle az elemet és vissza feküdtem az ágyamba. Utána folyamatosan néztem a telefonomat,hajnali kettőkor még húsz milliószor áttekertem a közösségi oldalakat és közben próbáltam magamat lenyugtatni. Aztán egyszer csak valaki rám írt..
Márk: Nem lőtték még fel a pizsit a Radics családban?
Zorka: Nem tudok aludni...
Márk: Balázs?
Zorka: Igen.
Márk: Ne legyél vele ennyire kemény,jó srác ő a maga módján.Elvégre te bántottad meg őt annak idején 😃Zorka: Persze,csak én tehetek mindenről..jó fej vagy,köszi.
Márk: Nem azt mondtam,hogy csak te tehetsz róla,de nagy vonalakban de. A haverom,mit akarsz? De amúgy meg,nem vagyok elfogult szerintem tehettek róla mind a ketten,de valahogy mégiscsak te voltál az aki esélyt sem adtál neki.
Zorka: Volt egy csomó lehetősége..amúgy se illetünk egymáshoz. Az már a múlté...
Márk: Akkor meg minek rágódsz most is olyan dolgokon,hogy mi lesz holnap?
Zorka: Hagyjuk...
Márk: Inkább gondolkozhatnál azon,hogy holnap suli után lenne e kedved eljönni velem a húgomnak nézni valami ajándékot születésnapjára,egyedül férfi szemmel nem sokra megyek.
Zorka:  Ha csak szeretnéd 🙂
Márk: Igennek veszem.
Zorka: Hát akkor legyen,de most megyek aludni. Jó éjt! Akkor holnap suliban találkozunk
Márk: Bye Zorka
Márk matricát küldött

Ezután arra ébredtem,hogy már késésben vagyok. Gyorsan felkaptam magamra egy farmert és egy pólót,a hajamat felfogtam meg húztam egy tornacipőt,a kedvenc cipőmet,amin Mini egér volt. Imádom a Minis dolgokat,valahogy ilyen mániám ez. Van már Minis tollam,cipőm,sapkám,cicanacim sőt még felsőm is. Miután elkészültem neki indultam magányosan,fülhallgató társaságában a sétának és 2 perccel csengetés előtt még besurrantam. A büfénél a fiúk ott ültek,Balázs is.. Gondoltam majd harmadik szünetben kijövök,akkor van a cigi szünet a sulinkban,és ő mindig akkor megy ki Márkkal rágyújtani,majd akkor megveszem a reggelimet. Laura a mai napon is nagyon furcsa volt,alig beszélgetett velem,álladóan a fiúk társaságában volt,vagy Lilla és Anna személyét kereste,engem le se szart. Sőt engem majdnem minden beszélgetésből kirekesztettek aminek kb az lett a vége,hogy ültem egymagamba és virágokat rajzolgattam a füzetembe vagy  zenét hallgattam. Eljött a harmadik szünet. Elmentem a büféhez,ahol meglepetésemre a fiúk ott ültek egytől egyig. A büfében egyáltalán nem állt sor,a fiúk pedig pókereztek,közben pedig nagyokat nevettek.
- Egy sajtos hamburger lesz. - kértem ki a büfés nőtől a mai "reggebédemet"
- Lesz még más? - kérdezte a büfés
- Egy forró meleg tea - mondta hangosan és kacagva Balázs mire én csak megvontam a vállamat és lazán azt mondtam,hogy
- Igen,lesz még az is. - mosolyogtam Balázsra - Köszi,hogy emlékeztettél rá.- fordultam felé
- Erzsó néni,de ne tessék olyan sok cukrot bele tenni mert tegnap rajtam landolt mind - dőlt hátra a műanyag székben és közben lerakott egy kártyát az asztalra
- Oda figyeljél inkább Balázska,mert még kikapsz - szürcsöltem bele a teámba
- Amire oda tudok figyelni az egy dolog. - nézett rám sármosan,de én viszont eléggé zavarba jöttem és elkezdtem a nyakláncomat csesztetni. - Arra a ronda egeres cipődre,amit már rég ki kellett volna dobnod. - érkezett a válasz egy nagy szünet után
- Azt nem te vetted még neki Balázs? - kérdezte kacarászva Marci aki éppen egy nyalókát tartott a szájában és a nyál már majdnem kicsordult a szája sarkából,de utána vissza szívta. Undorító volt ezt végig nézni.
- Nem mindegy az neked? - vontam meg a vállamat
- Hasonlít az a kisegér rád. - szólalt meg újra Balázs
- Nem hagynátok abba a civakodást? - nyugtatott le minket Márk
- Miért Balázs? - kérdeztem
- Mert ugyanolyan szürke kisegér,mint te. - mikor ezt így kimondta legszívesebben lekaratéztam volna
- Te meg egy patkány vagy,ha én szürke egér. - azzal megfordultam és bementem a terembe. Éppen csengettek. Nem is tudtam oda figyelni a német órára,mert egyszerűen olyan dühös voltam,hogy padokat bírtam volna felborítani.
- Mi történt Zorka? - fordult felém Lilla
- Semmi... - mondtam nagyon szomorú hangon
- Látom,hogy történt valami - nézett rám a nagy boci szemeivel én pedig csak megcsóváltam a fejem,hogy nem szeretnék róla beszélni mire Lilla előre fordult mert Farkas tanárnő rászólt és csak nézte nézte az előző szünetben megvett "rákos" joghurtját,amit imád. Hosszas farkasszemet (😁) vívott a rákkal ami a joghurtos dobozon volt,majd megfogta és hátra adta nekem és csak mosolygott rám.
- Lilla,nekem nem kell,edd meg nyugodtan - nyújtottam neki vissza,de ő csak annyit mondott,hogy
- Szükséged van egy kis jóra. - majd a táblára nézett,majd a füzetére és elkezdett gyorsan körmölni. Eszméletlen jól esett,hogy ilyen odaadó volt..
Suli után pedig elindultam ki ebből a börtönből a lányokkal.
- Nem ülünk be abba az új cukrászdába?- kérdezte Lilla tőlünk
- Én benne vagyok. - bólintott Laura
- Elmehetünk,felőlem is. - fújt rágógumijával egy nagy buborékot Anna
- Én- szólaltam meg amikor valaki a hátam mögött megállt és válaszolt a feltett kérdésre
- Te most velem jössz. Bocsi lányok már megígérte,hogy nekem segít ajándékot keresni Zorka. - villantotta legszebb mosolyát Márk. A többiek olyan "erről este még beszélünk" arckifejezéssel elköszöntek tőlünk és elindultak a másik irányba. Még egy csomószor hátrafordultak.
- Ültél már motoron? - kérdezte Márk
- Nem nagyon. - válaszoltam neki.
- Akkor most fogsz. - vette elő a motorkulcsot és a kezembe adott egy motorossisakot,hogy vegyem fel. Ott szerencsétlenkedtem vele,nem tudtam összecsatolni,már majdnem földhöz vágtam.
- Add ide,majd én segítek. - hideg keze a tűzforró arcomhoz ért,ugyanis olyan melegem volt. Nagyon mosolygott valamin,és nem bírtam megállni,hogy ne kérdezzem meg,mit talál rajtam olyan viccesnek.
- Van valami az arcomon? - törölgettem a szám szélét
- Nincs semmi. - mosolyog miközben ellenőrzi,hogy minden irata meg van e.
- Hát akkor meg min mosolyogsz ennyire? - tettem csípőre a kezemet,mire elém állt és ő is felegyenesedett. Hozzám képest elég magas volt. A bőrdzsekije tökéletesen passzolt rá. Igazi rosszfiús kinézete van,ami a legtöbb lánynak bejön.
- Szállj fel. - mondta határozottan és a kérdésemet mellőzte. Én pedig felszálltam
- De ugye nem fogsz gyorsan menni? Nem,mintha félnék vagy ilyesmi,csak légyszi tarts be minden szabályt és...- mire már beindul a motor és azon kapom magamat,hogy szorosan fogom Márk derekát. Kb mint egy lajhár úgy nézhettem ki. Száguldunk az utakon,és szabályosan fázom a motoron. Az elején nagyon furcsa volt ez a gyorsaság,de olyan az egész,mintha repülnél..csak földön. Imádtam minden percét. Márk pedig imádott a sebességgel játszadozni,na meg velem. Mikor megálltunk a piros lámpánál folyamatosan azt csinálta,hogy egy kis gázt adott rá,majd féket. Ezzel rákényszerültem még ennél is szorosabban fogni a derekát. A visszapillantó tükörből néztem,hogy valójában milyen szép szemei vannak. De tudjátok,csak így sunyiba visladtam,de akárhányszor ránéztem rajtakapott. Béna vagyok.
- Na,hogy tetszett? - kérdezte miközben bukósisakját vette le
- Állati jó volt. A motorod fenomenális! - próbáltam kicsatolni a sisakot,de már Márk a segítségemre igyekezett.
- Örülök,hogy tetszett. - válaszolt,és dzsekijéből előhalászta a cigarettadobozt.
- Gondolom,te már nem dohányzol. - vett egyet a szájába és öngyújtóját kereste
- Nem,már nem. Sőt neked is le kellene rakni a cigit. Nem olyan nehéz,valami mással kompenzálhatnád. - mondtam
- Köszi szépen,de nekem nincs annyi erőm,se motivációm aki miatt le tudnám tenni - kutatja tovább a gyújtóját.
- Tessék. - nyújtom neki a gyújtomat,mire ő hangosan elkezd nevetni
- Nem dohányzik,de gyújtója van. Ejj Zorka,rossz kislány vagy. - használja a gyújtómat és etután már a füstött fújja ki.
- Tudod már milyen ajándékot veszel a tesódnak? - tereltem a témàt amennyire csak tudtam. Egy éve még cigiztem én is,tudom nem szép dolog,de azóta nem gyújtottam rá egyszer se.
- Azért vagy itt,hogy segíts. - kacag és még egyet szív a cigijéből.
- Akkor mesélj,hogy milyen a tesód. - mosolygok Márkra
- Hát olyan cuki. - nyomja el a cigi csikket.
- Ez érzem,hogy sokáig elfog tartani..- mondtam. - Hány éves?
- 10.
- Anyukád mit szokott általában neki venni?
- Semmit..- fordítja el a fejét
- Hát valamit csak szokott vagy nem?
- Anya meghalt. - válaszolta.
Basszus Zorka. Te idióta állat! Ennyire érzéketlen bunkónak lenni
- Azért nyeljél is. - húzta mosolyra az arcát Márk
- Sajnálom egy tapintatlan bunkó vagyok. - kértem tőle bocsánatot
- Semmi gond. - fogta rövidre és ahelyett hogy beállt volna a síri csend,vidáman mentünk egymás mellett,Márk nagyon közel húzódott hozzám,vagy csak beképzeltem? Lehet. De akkor is,néha már a kézfejünk összeért. Egy nagy plázában kötöttünk ki.
- Hogy hívják a húgod?
- Bella.
- Szép neve van nagyon. És mit szeret csinálni? Van hobbija?
- Szereti az állatokat,de nagyon. Minden álma,ha felnő hogy legyen egy állatkórháza. - válaszolja.
- Akkor valami aranyos plüssnek biztos örülne,nem?
- Annyi van otthon neki mint a szemét.
- Akkor újratervezés. - közöltem vele kicsit csalódottan - Zenéket szereti?
- Aha.
- MP3-om lejátszó esetleg? Valamelyik boltba leárazás van ilyen cikkekre.
- Az a baj,hogy keresztanyutól azt kapott tavaly és egyáltalán nem használja
- Olvasni szeret?
- Hát,ha van valami érdekes könyv akkor igen elolvassa.
- Akkor irány egy könyvesbolt.
- Csak utánad. - bólintott
Bementünk egy könyvesboltba ahol én olyan voltam,mint amikor egy elefánt beszabadul a porcelánboltba. Minden könyvet átbogarásztam. Ritkán jutok el könyvesboltba,de ha egyszer megtörténik egy jó ideig nem szabadulok onnan. Találtam egy tök jó könyvet,csak nem volt nálam annyi pénz,hogy megvegyem,pedig annyira tetszett a sztorija. A borítón pedig egy félmeztelen pasas volt. Méghogy a könyvet, ne a borítójáról ítéld meg. Dehogynem.
- Ilyen kockáim nekem is vannak. - állt mellém Márk és azt a könyvet fogta a kezében,amit én a közeljövőben meg fogok venni.
- Nem tudhatom,de nem hinném. - krágogtam egyet mire Márk levette a bőrdzsekijét
- Fogd csak meg. - nyújtotta felém a dzsekit,majd lekapta magáról a rövidujjú felsőjét is. Maga mellé állította a könyvet és zsűrizte magát. - Szerintem az enyém jobb. - mosolygott. Mindenki ránk nézett vagyis,rá néztek. Én pedig olyan zavarban voltam,hogy kínomban nem tudtam mit csinálni. Meg se tudtam szólalni. Bassza meg,ennek a srácnak jobb teste van,mint a borítón lévő modellnek.
- Jobb igen,csak vedd már fel a felsődet. - dobtam a kezébe - Nem velem vagy.
- Chh. - igazította meg magán a pólót.
- Úgy látszik rajongó táborod lett. - néztem félre a sok lányra akik Márk után csorgatták a nyálukat.
- Erről a könyvről mit gondolsz? - mutattam fel egy állatos könyvet,amiben kutyától kezdve lóig minden van. Érdekességek az állatokról,gyönyörű színes képekkel illusztrálva. Mire Márk,csak bólintott egyet és már a pénztárnál volt. Hihetetlen,hogy a férfiak mennyire utálnak vásárolni.. 😂 Miután megvette még ő elment Wcre én elsunnyogtam egy boltba körülnézni.
- Nem vagy éhes? - kérdezte
- Nem,köszi. Szerintem lassan induljunk hazafele.
- Azért egy kólát gurítsunk már le. - mosolygott. Nem hagyta,hogy kifizessem a kólát.
- Amúgy mi a helyzet Balázzsal?
- Nincs semmi,ahogyan mondtam. Idegesít
- Ő ilyen. Bele kell törődni. Viszont téged sehogy sem értelek..
- A szakítás miatt?
- Amiatt is.
- Nézd, én azt a kapcsolatot azért hagytam abba,mert nem volt szép tőle hogy más csajjal kavart a hátam mögött.
- De nem is kavart. Semmi nem volt köztük. Ezt már csak te képzelted be..
- Te most akkor velem vagy ellenem vagy??
- Az igazság oldalát pártolom,maradjunk annyiban.
- Mindegy,nem is érdekel.
- Dehogynem. Ha töröd a fejed emiatt akkor sajnos,de.. de nem bánom,hogy szakítottatok őszintén szólva. - fejezte be majd elnémultunk egy kicsit,de nem hagyhattam annyiban az egészet
- Ennyire nem illettünk össze? - kortyoltam egy nagyot a poharamból,mire Márk csak a pohár aljára nézett majd rám,majd megint vissza.
- Hagyjuk ezt inkább. Mit gondolsz lassan mehetünk? - váltott témát
Azzal célirányosan haza vettük az utat. A motoron még mindig egy élvezet volt utazni. Márk a házunkig hozott,ahol leszálltunk a motorról,megköszöntem,hogy elmehettem vele és kínosan nagy csöndben álltunk egymás előtt.
- Hát akkor,köszi még egyszer a mai napot. - mosolyogtam rá
- Én köszi,hogy eljöttél. Nélküled nem ment volna. - dugta zsebre a kezét,amitől a rossz fiús kinézete egy kicsit megpuhult és átment cuki fiús stílusba. A mellkasán lévő tetkót a könyvesboltban figyeltem meg.
- Amúgy neked van tetkód? - léptem közelebb hozzá
- Amúgy nem,ez csak henna. - viccelődött
- Nagyon vicces vagy,inkább fogad ezt - nyújtottam neki egy ajándéktáskát
- Ez meg mi? - kerekedett ki a szeme
- Gondoltam a tesód örülne azért még egy plüssnek. - tettem keresztbe a lábaimat,mire már csak azon kaptam magamat,hogy Márk magához húz és megölel. Nem tudtam eldönteni,hogy úgy ölel mint egy barátot,vagy mint valaki mást. De elsőre tippelnék. Óvatosan meglöktem és annyit mondtam,hogy:
- Na jól van elég volt az érzelgésből. Sok Boldog Szülinapot kívánok neki. Megyek lassan
- Köszönöm,átadom,de igazán nem kellett volna.. - állt tovább
- Egyszer van az embernek születésnapja. Na indulok. Szia Márkó -  integettem majd hátrafordultam mert meghallottam ahogyan kimondja a nevemet
- Zorka! Azért,mert végre láttalak dühösen is. Eszméletlen aranyos vagy olyankor. - válaszolt a még meg nem válaszolt kérdésemre amit találkozásunk elején nem válaszolt meg. Én elpirultam,de nem látta szerencsére,annyira nem látszott meg rajtam.
- Én mikor nem vagyok eszméletlen aranyos az itt inkább a kérdés... - vihorásztam befele menet
Egy óra múlva már tvztem az ősökkel és elmeséltem nekik a napomat. Majd pittyegett a telefonom

Márk: Köszöni szépen az ajándékot. Én pedig a mai napot tőled.
Zorka: Örülök,hogy tetszik neki!!
Márk: Márk csatolt fájlt küldött
(Bella volt rajta kezében a plüssel)
Zorka: De ariii. Na megyek aludni,holnap suli.
Márk: Zorka
Zorka: Tessék?😊
Márk: Boldog Szülinapot előre is.
Zorka: Köszönöm szépen😃

3.nap

Nagy nehezen kikászálódtam az ágyból,ami hosszú karate bajnokság volt az ágyammal. Nehéz őt elhagyni.. Aztán mielőtt elindultam volna apa megállított.
- Elvigyelek kocsival Zozim? - iszogatta közben meleg kávéját és éppen gépelt valami szöveget,talán egy e-mail volt.
- Nem lehetne inkább hogy..? - néztem rá nagy boci szemekkel,aminek tudtam,hogy nem fog tudni ellenállni és azt mondja,hogy " na jóó legyen"
- Nem. - kavart egyet a kávéján
- De miéééééééééért nem? - ültem le vele szemben az asztalhoz - Légyszilégyszilégyszi,hiszen meg van a jogsim és láttál már vezetni,tudod,hogy nagyon biztonságosan vezetek,lámpánál megállok,elsőbbséget megadom.. - soroltam a valós tényeket
- Zozi! - szólt rám apa amin meg is lepődtem - Akármi történhet veled az út során,még nem szívesen bíznám rád a kocsit.
- Ó ne már... mindenkinek a szülei engedik,hogy a gyerekük vezesse a kocsijukat,de ti nem. Sőt valakinek már saját kocsija van 18 évesen...Csak egy kis bizalmat kérek. - néztem apára kérlelő szemekkel,mikor anya betorpant a konyhába
- Én felőlem mehetsz valamelyik kocsival. Én engedem - pakolászta a tányérokat közben
- Drágám,azt hittem ezt megbeszéltük.Mi van ha ittasan vezeti a kocsit?Balesete is lehet! Belegondoltál ebbe? - mérgelődött apu aki feldúltan rakta le üres kávés bögréjét
- Ezért tette le a jogsit akkor? Fiatal,ügyes,megbízható nagy lány,tud magára vigyázni. Nem foghatod mindig a kezét,szívem..felnőtt... - hallatszódott egy kis nosztalgia a hangjából. Úgy néztek rám,hogy szerintem diavetítésben elindultak a képek,meg az emlékek születésem óta számukra.
- Nos akkor? - néztem bizakodó tekintettel apura
- Legyen...de megígéred,hogy nem fogsz úgy vezetni mint egy vadbarom és vigyázol magadra!
- Komolyan??? - el se hittem,első vezetésem apu kocsijával,mert még vili,hogy az övét fogom elvinni
- Gyerünk,öltözz fel. - utasított,majd beültem a bőrüléses,ezüst színű kocsijába,ahol érdekes fenyő illatú illatosító csapta meg az orromat,egy kicsit felkavart is.
- Öv? - kérdezte apu
- Ok. -mondtam - Te vagy a legjobb apu!
- Nem kell túlozni,ehhez ne szokj hozzá mindig,de mindenesetre vigyázz magadra NAGYON. A kocsit suli után visszaszolgáltatva szeretném látni- folytatta
- Megértettem. Megyek. - majd felhúztam az ablakot,bekapcsoltam a rádiót,amiben éppen egy nagyon jó zene ment. Elgondolkoztam azon,hogy felveszem  Laurát,aztán nem is cicóztam. Nem laktak a sulitól messze de azért elfordultam hozzá is. Meglepetten álltam meg a kocsival az egyik szomszédos ház előtt,úgy körülbelül 5 házzal arrébb. Hogy miért? Nem akartam hinni a szemeimnek amikor megláttam Tomit Lauráék háza előtt. Nem tudom miért de egyszerűen leálltam,kíváncsi voltam mit keres ott. Laura rá pár percre jött ki a házból nagy boldogan. Nem volt se puszi,se ölelés,semmi. Csak nagyon közel álltak egymáshoz és Laura nagyon magyarázott valamit Tominak,mire Tomi csak bólogatott és a beszélgetés végén Laura a kezébe nyomott egy kis jegyzetfüzet szerűséget,majd megsimította a karját Tominak. Ezek ketten együtt vannak?? Ki voltam akadva,hogy nem mondott semmit Laura nekem,egy árva szót sem. Gondoltam írok neki egy smst
Én: Szia. Hol vagy? 

Látta

Előkapta a zsebéből a telefont és csak nézte a kijelzőt,majd pötyögött valamit

Laura: Szióóóó! Elaludtam,hol vagyunk első órán?

Erre már úgy döntöttem nem írok semmit,mintha egy tőrt a szívembe szúrtak volna körülbelül,én mindent elmondtam neki,akármiről is legyen szó,ő pedig úgy látszik nem szívesen szeret velem ilyeneket megosztani. Nem írtam semmit az üzenetére... egyszerűen kifordultam abból az utcából,szerencsére nem vettek észre. Majd mikor bementem a suliba,hallom hogy valaki a nevemet ordibálja folyamatosan. 

- Hé Zorka!! - ért utol Lau,aki ma megint nagyon csinos volt. Mosolyra húztam a számat és köszöntem neki.

- Szia. - mondtam,de semmi sértődöttség nem érződött a hangomon

- Nem válaszoltál az üzenetemre,mi történt? - kérdezte nagy lihegések közepette

- Ja,elfelejtettem visszaírni bocsi. - kuncogtam,pedig direkt nem írtam vissza. 

Ahogy beértünk egyből kiszúrtam a fiúkat,nagy menőn,végzősen a büfé mellett lévő műanyagasztal körül foglaltak helyet és energiaitalokat meg kólát fogyasztottak, bajos hatos négy tagja kint ült és mondjuk úgy,hogy durván stírölték a csajok seggét. Egy ducibb csaj elment előttük és Marci utánaüvöltötte hangosan,hogy kiakadt a skála. A többi fiú ezen a beszóláson kacagott mármint az értelmesebbik fele csak ült és a telefonjával volt elfoglalva és egymásnak mutogatták,hogy "Nézd annak ott,10/9" meg hasonlókat. Mikor már a távolból megláttak minket ilyeneket mondtak: "Jó reggelt gyöngyszemeim" meg "Miattatok megérte felkelni".

- Nektek is jó reggelt. - mondtuk majdnem egyszerre Lauval

- Rikárdó gyere ide. - füttyentett egyet Marci az egyik alattunk lévő kis szemüveges stréber diáknak

- Rikárdó? - kérdeztem - Ez a neve? - tettem fel a nap kérdését

- Nem,csak tökre megy ez a név ehhez a kockához. - vihogott hangosan Marci  - Rikárdó egyetlenem,hoznál két széket a szépséges hölgyeknek? - kortyolt bele az energiaitalába 

- Persze.. - motyogta a fiú és odahúzott két széket nekünk 

- Köszönöm Rikárdó,most távozhatsz. El ne felejtsd! Kaja szünetben lesz 6 sonkás sajtos szendvics,egy kakaó,egy ásványvíz,egy csoki és egy kávé. A kávémat két cukorral iszom,tejszínhabbal és frissen őrölt kávéból kizárólag. - sorolta felfele Marci a csapat ételellátását

- Jaj,és légyszi lenne egy kis matek házi is,következő órára kellene megcsinálni. - gúnyolódott Krisztián,Tomi a nagy stréber pedig úgy szintén alázta a gyereket. 

- Mehetek? - kérdezte csalódottan a gyerek

- Igen. - fordította el a fejét Marci és alig bírták ki nevetés nélkül látszott rajtuk

- Várj. - szóltam a fiú után.- Ti meg mi a fenét képzeltek magatokról? Normálisak vagytok? - tettem keresztbe a kezem

- Mi a problémád? - nyomkodta a telefonját Csabi

- Nem veszitek észre,hogy terrorban tartjátok- néztem a fiúra - izéé

- Rikárdót. - fejezte be a mondatomat Krisztián

- Nem!!Hogy hívnak? - fordultam oda a fiúhoz.

- Robi. - mondta halkan és látszott rajta,hogy jól esik,hogy valaki kiáll mellette.

- Terrorban? De hát egy szó nélkül megcsinál mindent. - kacagott Marci és letette a telefonját,majd fejét megtámasztotta és úgy nézett rám,mint akit érdekel is hogy mit mondok.

- Éppen ez az,te barom. Csicskáztatod itt szegény gyereket,amikor nem ártott neked. - fogta a fejét Laura aki szintén ki volt akadva a fiúkra

- Végzősök vagyunk. - billegett a székkel Csabi,aki nagyon lazán ült

- Ez akkor sem azt jelenti,hogy megfélemlítésben kell a diákokat tartani. - ráncolta össze homlokát barátnőm

Közben kikértem egy meleg teát,mert ahhoz volt kedvem ezen a napon.

- Jó,hagyjuk.. azt csinálunk amit akarunk,nem? - vette lazára a figurát Tomi,aki nagyon mosolygott Laurára.

Laura leült az egyik székbe Tomi mellé ráadásul én pedig csak támaszkodtam a másikon.

- Csak támasztod a székem vagy pedig le is ülsz? - érkezett meg a falka másik két tagja,Márk és Balázs. Mindkettőjükről árad a cigaretta szag. Szóval Balázs még mindig cigizik. Sose fog leszokni róla.

- Neked is jó reggelt. - fordultam felé

- Leülhetnék? - kérdezte tőlem semmit mondóan és mintha tudta volna a választ rá

- Tessék,itt van. - löktem el magamat a széktől és fintorogva léptem arrébb. Laura is felállt végül. Bár az sem lepett volna meg,ha Csabi miatt ott marad.

- Menjünk? - kérdezte Lau

- Én megyek,ha akarsz maradhatsz. - vontam meg a vállamat. Tettünk egy pár lépést mikor..

- Zorka. - mondta ki a nevemet Balázs,mire én megfordultam. 

- Hm? - néztem rá,hogy megint mi a kifogásolni valója

- Vagy esetleg az ölembe szeretnél ülni? - csapta le a magas labdát,engem meg elöntött a düh és azt az egy pohár mézes teámat,úgy ráöntöttem Balázsra,hogy a bőrdzsekiéről a tea csak úgy folyt lefele.

- Ezt megérdemelted. - azzal ott hagytam őt,a többiek pedig csak engem néztek,hogy mit tettem én az iskola szívtiprójával,aki mindig minden mozdulatomban csak a rosszat látja. Elegem van belőle. Utálom.

2.nap

Este nagyon rosszul aludtam,ami eléggé kihatott az egész napomra. Reggel arra lettem figyelmes,hogy Marci létrehozott egy külön chat csoportot a következő emberek számára: Laura,Lilla,Anna,Márk,Tamás,Csaba,Krisztián,Balázs és persze az én számomra.

Marcell: Jó reggelt mindenkinek! Marcell egy csatolt fájlt küldött
(a képen éppen az ágyban feküdt félmeztelen felsőtesttel és kócosnak tűnő hajjal,de szerintem előtte fél óráig állítgathatta)
Tamás: Marci befagyott a telóm,amikor betöltötte a képet rólad 😂😂😂
Marcell: Irigykedsz,hogy jobb a testem...ide érződik az irigység..
Tamás: Tamás egy csatolt fájlt küldött 
(Tomi volt a képen,amint egy szál fürdőgatyában áll és egy napszemüveg volt a fején.Nagyon király kép lett)
Csaba: Volt valami házi matekból??
Krisztián: Eredj már Csabi,így elcseszni a reggelemet
Csaba: Akkor írunk bármiből is?
Marcell: Második nap hova az édes jó életbe írnál?
Márk: Írunk matekból!! 😃😂🙈
Csaba: Csak egy ártatlan kérdés volt,jó?! 😒
Anna: Írunk.
Marcell: Annuskám ezt a poént már lelőtték előtted,fáziskésésben vagy?
Én: Marci te gyöktörzs,tényleg írunk! Tanárnő megmondta,hogy évelejit fog íratni.
Marcell: 😨😨😨😨😨😨😨😨😨 Ki ül mellettem????
Krisztián: 😤😤
Márk: 💔
Tamás: 💩
Balázs: 🙏
Csaba: 😂😂😂

1.nap

Majdnem jól kezdtem el a 12.-es évem első napját a gimiben. De ott az a majdnem. Ha nem alszok el,akkor talán az egész napom másként alakult volna. A végkifejlet borzasztó lett de ezt részletesen ismertetem is...
- Zorka az ég áldjon meg nem állítottad be az ébresztőd? - mérgelődött anyu a szobaajtónál állva kezében egy imbuszkulccsal (?) hogy mit akart azzal kezdeni kicsit elgondolkodtatott
- De,csak gondoltam ráérek felkelni mert úgyis elviszel kocsival - pihentem nyugodtan tovább,bár éreztem hogy olyan lila karikák vannak a szemem alatt mint a hagyma szeletek a gyros-tálban.
- Igen, Nos,ez nem fog menni. - vette át a kulcsot a kezébe
- Tessék? - ugrottam ki az ágyból és mikor megláttam az árnyékomban a hajformámat eléggé kiábrándultam magamból.
- Hát úgy,hogy bekrepált az autó. Apád elment dolgozni,szóval az ő kocsijával se tudlak kirakni. Kénytelen leszel lábbusszal menni. - vont vállat anya és elindult a lépcsőn lefele
- Fantasztikus. - gondoltam magamban,amit hangos ásítás követett meg rohanás. Nagy nehezen felöltöztem és szerencsére még volt 10 percem hogy beérjek az évnyitóra. Ami rajtam volt az egy fekete szoknya és egy fehér ing volt,és persze a magassarkú nem hiányozhat az öltözékemből ilyenkor. Persze,hogy nem. Ezért is hála,a suliba nagy könyörgések árán engedett be a portás,mert persze hogy elkéstem. Mikor beléptem az aulába hangzavar volt mindenki beszélt mindenkivel,az emeletekről kukucskáltak. El se hittem,hogy már így elszaladt ez a négy év,és nem csak ebben nem hittem,hanem amit láttam amikor beléptem a terembe.
- Sziasztok. - köszöntem hangosan de már késő volt. Az ofő bent volt..Borsos Henrik tanár úr. - éééés csókoloméselnézéstakkésésért - hadartam mire minden szempár rám szegeződött
- Szervusz Zorka,már megszoktuk az évek során,hogy megváratsz mindenkit. Meglepődtem volna ha nem csúsztál volna ki az időből. - ült fel a padra
- Elnézést mégegyszer csak..- kezdtem volna bele
- Nem érdekel,most ülj le. - fejezte be tanár úr ami nem volt szép tőle,pedig sorolhattam volna. Ezért agyaltam én a kifogásokon egész ide úton? pedig az tök meggyőző lett volna,hogy " tanár bácsi nem miattam volt,hanem mikor jöttem az iskolába a zebrán egy pingvin állt aki a helyi állatkertből szökött ki és segítettem neki visszatalálni" szerintem tök hihető,végül is miért is ne?
Leültem a megszokott helyemre baloldalsó sorba az ablak mellé,ahol már legjobb barátnőm ült,Laura. Gyönyörű szőke haja ki volt engedve,kicsit hullámos a haja,de emiatt mindig is irigyeltem. Úgy néz ki mindig mint ha egy filmből lépett volna ki. Én meg,mint Samara a Körből.... Soha egy pattanás,egy bőrhiba rajta. Nem tudom,hogy mit csinál,vagy hogy de valamit nagyon jól. De a fején mindig van valami kalap,vagy sapka. Mivel elég jó idő volt,sapkát vett fel. A sapkán pedig a school felirat volt és mellette egy halálfej.
- Találó sapka Laura,tetszik. - ültem le mellé
- Ugye?Nekem is tetszik. Rómából van,tudod a nyaralásból. - húzta mosolyra az arcát.
- Csajok veletek mizu? - kérdeztem az előttünk lévő padban ülő Annát és Lillát. Anna egy menő,sportos csaj,aki focizik mellette fut,edz. Hihetetlen jó alakja van,ő a nyáron nem lustult egy percet sem. Mindig is csodáltam,hogy ennyire kitartó,azért edz ennyit hogy a fiúk ne tegyék ki a szűrét a csapatból,mert lány.. Lilla viszont..képzeljetek el egy full cukiságot,na ő Lilla. Az ártatlan,mindig jó kislány aki a légynek se tudna ártatni.
A mellettünk lévő padokból és a hátunk mögül hiányoztak,körülnéztem és az a hat fiú hiányzott. Akik erre a gondolatra rá vagy 5 perc múlva léptek be az ajtón.
- Henriiik tanár úúr! Elnézést kérünk - mondta nagy örömmel Marci aki már majdnem megölelte az ofőt,csak az ofőnk elhesegette a helyére. Végig néztem a fiúkon és nem akartam hinni a szememnek.Eszméletlen jól néztek ki.
- Ezek a mi osztálytársaink? - böktem oldalba Laurát,aki szintén nézett valakit a hatosból és közben nagy lufikat fújt a rágójával. Na amint feltettem ezt a kérdést Marci büfögött egyet. Igen,a mi fiaink ezek..
Nem hiszem el,tavaly mint a kisegerek úgy néztek ki most pedig..Marcin egy komplett szmoking volt már majdnem pingvinnek nézett ki,a haja be volt lőve. A szülei vállalkozók,de ő az akinek otthon meg van mindene. A humora az nem elfelejtendő. Ott volt Márk,aki imádja a tetkókat a karjain van is annyi mint a szemét de amúgy egy kicsit visszahúzódó.. Tomi,aki az osztály legbénább tagja volt tavalyig,mára ki van gyúrva és egy kicsit megnövesztette a haját,de nagyon jól áll neki. Aztán Csabi,az osztály stréber diákja is egyszerűen 180fokos változást vett,egy pattanás nincs az arcán pedig múlt évben tele volt a feje ragyákkal és úgy látom a fogszabályzóját neki is leszedték. Krisztián,a művész lélek,aki rajzolás mellett,fotózik is. És legvégül ott volt ő is..egy álompasi..motorozik,okos,és ráadásul még humoros is, nem beszélve arról hogy Balázs a suli szívtiprója. Annyi lánnyal volt együtt,hogy azt felsorolni kevés lenne a mai nap. Tipikus bunkó srác,aki minden csajnak bejön.Kivéve nekem. Vagyis csak bejött. Mára már túl léptem rajta és a gyerekes gondolkodásán.
- Gyerekek úgy hallom csengettek,fiúk holnaptól automatikusan bevágom az igazolatlant nektek,ne legyen több ilyen. - állt fel tanár úr és tette hozzá hogy: - Mellettetek rászoktam a kávéra,függő lettem. - majd távozott a teremből.
- ÍÍÍ el se hiszem,hogy már végzősök vagyunk - hadarta Lilla aki közben epres joghurtot ette nagy hévvel
- Én sem,de Lilla,azt hiszem leetted a felsődet. - mutattam neki miközben a többiek körülöttünk nevették
- Én egy szerencsétlenség vagyok,ez volt az új felsőm - birizgálta a felsőjét amikor Anna fején landolt egy galacsin mindannyian előre néztünk ahonnan jött a kis fólialabda
- Bocsika,direkt volt. - mosolygott ránk Marci aki Tomival lépett felénk. Marci felült az Annáék padjára,Tomi pedig odahúzott egy széket.
- Én a helyedben megtanulnák célozni mondjuk máskor lehetőleg a kukába,a lányok nem fogják értékelni hogy nincs lyukérzéked. - villantotta ki fogait Anna mi pedig elnevettük magunkat
- Köszönöm tanácsod,mondjuk legközelebb gyakorolhatnál velem,mert van mit fejlődnöm. - nyújtotta ki a nyelvét és látszódtak a gödröcskéi mindkét arcán.
- Na és lányok,hogy telt a nyaratok?Titeket például egész nyáron nem láttalak - mutatott ránk Tomi
- Én ki nem álltam az utazásokból,voltam Rómától kezdve Párizsban. Meg kint voltam apánál Németországba,tudjátok hogy a szüleim elváltak és apámnál töltöttem a nyarat. - mondta Laura
- Párizs?Róma?Hmm Laura van barátod? - kacagott a két fiú hangosan - Együtt vagy még azzal a Bíbör hasonmással? - kérdezte Marci
- Nem,nem vagyok együtt vele,ő már a múlté. Héé,nem is nézett úgy ki,mint Justin. Amúgy meg szerintem Justin cuki fú. - rakta keresztbe a kezét Laura
- A kutyám,na az cuki,de hogy az..jó vicc! Ha akarsz még egy JB-t itt van most Tommyboy barátom. Haver,ez a frizura nagyon nem adja.. - csóválta a divatguru a fejét
- Miért?Szerintem sokkal jobban áll neked ez a félhosszú haj Tomi - jelentette ki Lilla
- Köszi. - söpörte haját az arcába,hogy ne lássuk rajta,hogy hogyan húzza mosolyra a száját.
- Te veled mi lett Zorka?Nagyon hallgatsz - mondta Marci
- Jó újra veletek. Tulajdonképpen én nem sok mindent csináltam a nyáron. Nyelvvizsgáztam,meg a jogsit tettem le. Nem volt ilyen tartalmas nyaram,mint nektek... - mondtam kicsit csalódottan mikor megszólalt a csengő és tanár úr újból benyitott,nagyon pontos ahhoz képest,hogy tanár.
- Laura mit ásítozol itt nekem? Ettem egy narancsot a szünetben és tökre huncut lettem. - emelte fel mindkét kezét mire mi csak egymásra néztünk és nem tudtuk eldönteni hogy tanár úr megbolondult e vagy alapból ilyen gógyi.
- Tanár úr!! - nyújtottam fel a kezemet
- Igen? - nézett fel a naplóból Henrik bá éppen adminisztrált.
- Kimehetek a büfébe? - kérdeztem már álltam is felfele mert úgyis tudtam a választ
- Igen,de ha már ott vagy szólj már Balázsnak és Márknak,hogy fáradjanak már be mielőtt én megyek utánuk.
- Jó - motyogtam és elővettem a pénztárcámat
- Ja és Zorka. Mondd nekik,hogy narancsot ettem,eszméletlenül fel vagyok pörögve. - mutatott a bicepszére tanár bá
Kikerekedett erre a szemem,már majdnem elnevettem magam. Persze a többiek is rám testálták,hogy Marcinak egy sonkás szendvicset vigyek,Laurának egy kávét,Annának egy csokit,Lilla pedig egy kólát kért. Mikor kikértem mindenkinek,megláttam a két fiút,odamentem hozzájuk.
- Henrik bá üzeni,hogy narancsot evett,úgyhogy húzzátok be a csíkot,mert különben ő jön ki rátok vadászni. - álltam meg az asztaluk előtt,ami a büfé mellett volt
- Megyünk máris. - ültek tovább nyugodtan a fiúk és közben vigyorogva néztek rám. Van valami rajtam?Miért mosoly főleg ez a tökkelütött Balázs ennyire?
- Oké. - húztam össze a szemöldököm mire elindultam vissza a termünkbe.
- Máris jönnek Henrik bá. - nyugtáztam tanár urat és adtam oda mindenkinek amit kértek. Csak magamnak felejtettem el kaját hozni. Szép volt.. leültem,már majdnem korgó gyomorral és szívfájdalommal néztem ahogyan Marci tömi magába a finom szendvicset.
Kinyílt az ajtó bejött rajta a két fiú. Bólintottak a tanár felé,majd az asztalom felé közelít Balázs,és letesz egy szendvicset az asztalomra,majd továbbmegy a helyére ami az enyém mögött volt. Márk pedig követte őt.
Hátrafordultam és nagyra nyílt szemekkel mondtam,hogy:
- Ez mi? - emeltem fel
- Szendvics,mi lenne? - vette elő a fülhallgatóját a táskájából
- Nem az enyém,mondjuk? - néztem rá összeráncolt szemöldökkel
- Mi lenne ha nem kérdezősködnél és csak végre megköszönnéd,majd előre fordulnál? - dugta be mind a két headsetet Balázs
Ilyen bunkó,nyers de ugyanakkor kedves nem volt még hozzám senki..
- Köszi. - motyogtam,de nem hiszem,hogy hallotta mert már rég nem rám figyelt akkor...............

Főbb szereplők ahogy én elképzelem..

 

Név: Radics Zorka

Életkor: 18

Név: Takács Laura

Életkor: 18

 Név: Kovács Lilla

Életkor: 17

                                                                Név: Lukács Anna
                                                                Életkor: 17

                                                             Név: Pintér Tamara
                                                             Életkor: 18

                                                                   Név: Szabó Hanna
                                                                   Életkor: 18

                                                                Név: Sós Balázs
                                                                Életkor: 18

                                                                   Név: Forró Marcell
                                                                   Életkor: 17

                                                               Név: Varga Márk
                                                               Életkor: 18

                                                                 Név: Nagy Tamás
                                                                 Életkor: 18

                                                               Név: Kis Csaba
                                                                Életkor: 17

                                                                 Név: Sándor Krisztián
                                                                 Életkor: 18



Forrás: google