2017. január 28., szombat

5.nap

Péntek. A legjobb nap. Ma van a szülinapom,végre 18 éves lettem, még egy évvel öregebb. Közelebb az érettségihez. Juj. Anyu reggelire palacsintát csinált,amit behozott nekem,szóval ágyba reggelit kaptam,mint a hercegnők.
- Boldog Szülinapot Zoziii - csókolgatott össze anya,befeküdt mellém az ágyba és átadta a reggelit. Mellesleg utálom,ha így hív,de neki elnézem,meg apunak is
- Te vagy a legjobb! Köszönöm szépen. - öleltem meg szorosan.
- Te mindig a kicsi lányom maradsz,nekem is meg apádnak is. - simítja végig hideg kezét a hajamon
- Apu?
- Elment dolgozni,mint mindig. Úgy néz ki,hogy hétvégére haza se jön..
- Ó,értem.. - lombozódtam le,ugyanis szerettem volna,ha a szülinapomat vele is megtudom ünnepelni
- Remélem nem haragszol rá! Azt mondta felfog hívni - mosolygott anya
- Tudom. - azzal megpróbáltam terelni ezt a dolgot másfele. - Most már csak egy gond van
- Micsoda? - kerekedett ki anya szeme
- Az,hogy olyan jól laktam,hogy az a szűk farmer nadrágom valószínűleg nem fog feljönni rám
- Akkor majd segítek beleszuszakolni. Na megyek még elmosogatok,elviszlek a suliba,úgyis lesz egy utam a munkahelyemre.
- Lehet most kihagyom,egy kis séta sose árt. - vontam meg a vállam - Pocakot egy kicsit meg kell dolgoztatni
- Jó,te tudod. - adott egy puszit a homlokomra
Én pedig gyorsan elkészültem,hát hogyan másképp. Felkaptam a cipőmet,telefont előkaptam,fülhallgató be a fülbe. Világ ki,zene be. Mikor odaértem a suliba a portás már majdnem nem akart beengedni,de mondtam,hogy születésnapom van,legyen olyan kedves és nézze el a késésemet. És bevált. A fiúk a szokásos helyen ültek,a büfében. Én pedig mentem a büfébe venni egy sonkás szendvicset. Olyan vicces,hogy sose tudom kimondani hogy sonkás szendvics..valamilyen úton módon belebotlik a nyelvem és "szonkász szendvics" lesz belőle,amin mindig jót mulat a büfés.
- Sziasztok. - köszönök a többieknek,akik láthatóan jól szórakoztak addig a percig,amíg én meg nem érkeztem és úgy néztek rám,mintha körülbelül a halálból tértem volna vissza. Nagy nehezen visszanyögtek egy "sziát" én pedig szememmel Márkot pásztáztam,de nem volt ott. A lányok a teremben voltak. Olyan kíváncsian néztek rám..meg se érkeztem de már olyan kérdésekkel bombáztak,hogy "Márk szerelmes beléd?" vagy,hogy "Mióta beszélgettek?"
- Nyugi csajok. Köztünk nincs semmi - pakoltam ki a táskámból,mire ők egymásra néztek és grimaszolni kezdtek.
- Most komolyan. Csak segítettem a tesójának venni ajándékot venni. - magyaráztam
- Na és jól csókol? - nézett rám olyan "előlem nem titkolsz el semmit" arckifejezéssel Laura
- Honnan tudhatnám?
- Naaaaaaaaaaaa - közeledtek felém a csajok és úgy éreztem megfulladok már olyan közel voltak hozzám
- Mondom,hogy nem történt semmi. Elkísértem,ő hazavitt és ennyi. - tártam szét a kezeimet
- Ühüüüüm - mondta Anna és odasúgott valamit Lillának,de azt nem hallottam igazán
- Mindegy. Akkor ne higgyetek nekem - vágtam be a durcit
- Nem is fogunk - nyújtotta ki a nyelvét Lilla és elkezdődött az óra. A fiúk megint késtek. Végül Márk nem jött suliba,nem tudom mi lehet vele.
- Suli után kérhetem a segítségedet? Az órai munkát angolról lefénymásolhatom? - kérdezte Anna
- Persze - mondtam neki - Akkor hozzátok megyünk le? - kérdeztem
- Aha. - bólogatott. Suli után lementem tehát Annához. Óriási házuk van. Plusz egy cuki labrador kutyijuk,aki nagyon  barátságos. Annyira jól elbeszélgettünk,hogy végül lett este hat óra mire úgy gondoltam,hogy jó lenne hazamenni. Elvitt kocsival,ami nagyon jól esett tőle. Elbúcsúztunk én pedig már nyitni akartam az ajtót.
- Zorka! - ordított valaki utánam,persze,hogy Anna volt. A kulcsom kiesett a kezemből és megfordultam
- A törit is ide tudnád adni? Az sincs meg. - húzta el a száját
- Persze,gyere csak be. - nyitottam ki az ajtót. Felkapcsoltam a villanyt és beljebb mentem,de meglepően vettem észre,hogy hulla üres a ház,egy villany se égett.
- Gyere csak - mondtam Annának. A kapcsolót kerestem egy ideig,aztán megtaláltam. Felkapcsoltam a villanyt,a konyhába mentünk leraktam a cuccom a pultra,mire a pult másik fele mögül egy csoportnyi ember ordított,hogy:
- BOLDOG SZÜLINAPOT!! - majd elkezdtek énekelni. Nagy meglepetésemre apa bukkant fel kezében egy nagy csoki tortával.
- Azt hittem nem leszel itthon.. - öleltem meg
- Hogy hagyhatnám ki az én Zozim születésnapját - csókolgatott össze-vissza apa
- Kislányom,boldog születésnapot még egyszer. - ölelt meg anya is. Holnap majd megkapod az ajándékod,de ma érezzétek jól magatokat,elmegyünk,nem alszunk itthon.
- De vigyázni egymásra,és a házra is - körözött apa a mutatóujjával a fiúk előtt.
- Igenis,uram - mondta Marci,aki látszott rajta,hogy nem bírja ki nevetés nélkül és megölelte apát
- Ezzel meg mi történt? - kérdezi apa,miközben Marci szorosan ölelte. A fiúk erre csak egy kis feles poharat képeztek a kezükből,ezzel is utalva,hogy Marci már jól van.
- Kezd FORRÓ lenni a hangulat - lőtte el a poént Tomi,amin mi olyat kacagtunk.Végül apa odébb lökte magától Marcit és mondta neki,hogy elég lesz már számára a piából. Marci erre csak annyit mondott,hogy " Gabi bá' csak nem gondolja" mire apa visszanézett a gyilkos tekintetével Marcira,ugyanis utálja,ha úgy szólítják,hogy "Gabi". Erre apa csak annyit nyilatkozott,hogy "Még egy lövésed van Marcell" aztán gondolom apu bepöccen. Na mindegy,tehát ők elmentek,én pedig még a sokk hatása alatt voltam,direkt terelte el Anna a figyelmemet,és Laura is azért találkozott Tomival,hogy segítsenek a fiúk is a szervezésben. Mindenki ott volt aki számított: Laura,Anna,Lilla,Marci,Tomi,Csabi és Krisz.
- Boldog Születésnapot csajos. - öleltek át a lányok,majd odajöttek hozzánk a fiúk is és tökre elbohóckodták az egészet,ami idegesítő volt,de vicces.
- Köszönöm nektek. - dobtam puszikat
- Akkor én azt mondom,alapozzuk meg a jó hangulatot. - vett a kezébe egy pálinkás üveget Marci és hangos beszédbe kezdett bele,Krisz és Csabi közrefogták,mert átkarolta őket. - Poharat mindenkinek!! - üvöltötte és a poharát elkezdte egy kiskanállal kopogtatni,mint ahogyan azt a filmekben szokták,de ő egyáltalán nem úgy csinálta. Olyan erőt mért a pohárra a kanállal,hogy egy ideig mindenkinek zúgott a füle,majd darabokra tört. - Hoppácska. Felsepertem gyorsan,mert Marci már a lábán se tudott állni.Szóval újra pohár került a kezébe. Lehet,hogy rossz ötlet volt. - Drága Gréta! - kezdett bele
- Khhmmmm... Zorka - lökte oldalba Krisz
- Az Isten áldjon meg sok pénzzel,szerencsével,jó testtel ne áldjon meg,mert már az neked van. Egy valamit kívánok neked,egy boldog és tartalmas életet. Mi mindig itt leszünk melletted...amíg pia van - fejezte be mire elkezdte kiönteni nekem a  piát,de Krisz kivette a kezéből mert össze- vissza csurrant cseppent. Mindenhol volt csak a poharamban nem.
- Mi is készültünk egy ajándékkal a számodra,de azt majd csak később,amikor már lesz bennünk elég. - nevetgélt Csabi
- Ne csináldddd!!! Neked van biliárd asztalod? - kurjantotta el magát Krisztián,aki azzal az ötlettel állt elő,hogy jó lenne egy bulifutót nyomatni. Van egy nagyon komoly gépe,amit mindenhova magával visz. Nagyon tetszetős képeket tud csinálni,láttam pár "munkáját".
- Van igen. De nem tudok játszani vele - vontam vállat
- Ne csináld! Nem tudsz? - indult a két dákó felé Laura
- Lau,mit gondolsz?Az a négy csicska legyen együtt meg mi négyen? - állt meg Laura mellett Anna,akit nagyon feldobott ez a játék.
- Négy csicska? - kérdezte Marci,aki már a tükörben nézegette magát,és magát hitegette arról,hogy nem részeg.
- Max. ez a három az,én kikérem magamnak. - vette el Laura kezéből a dákót Tomi. Egy kockás ing volt rajta,aminek két ujját feltűrte illetve egy koptatott farmer. Laura nagyon stírölte Tomit.
- Jól áll a kezedben a dákó - állította a golyókat fel Tomi,mire megszólalt Laura:
- Neked meg a kezedben a golyók. - dörzsölte át a dákó hegyét azzal a kréta szerűséggel Laura,és szexin rákacsintott
- Fúúúj. Hagyjátok most ezt abba. - öklendezett Lilla,aki fél órát sírt,hogy milyen rossz volt a pálinka és,hogy neki hánynia kell.
- Lányoké az elsőbbség,kezdjetek. - húzott Marci egy széket az asztal közelébe
Laura kezdett. A csíkos golyókat kell leütnünk. Nagyon csinos ruha volt Laurán,egy fekete rövid ruha. Eszméletlen jól állt neki. Úgy követte Tomi a szemével,hogy az valami hihetetlen volt.Marci következett
- Na most figyeljetek. - Marci megütötte a golyókat és a miénk is lement
- De legalább van lyukérzéke - kacarászott Lilla
- Bebizonyítsam,hogy van? - támaszkodott a falnak Marci olyan csábosan
- Elhisszük,hogy van. - bólogattam Lillával majd elnevettük magunkat,mert mi se akartuk elhinni amit mondtunk
A végén mi nyertük,4:3-ra levertük a fiúkat. Azért hagytuk abba,mert Marci és Csabi összehányták az asztalt. A fiúk ezután kérték,hogy üljünk le a székekre. "Egy sorban" voltak a székek,már amennyire egy részeg ember egymás mellé tudja rakni a székeket. A fiúk keményen az üvegből húztak egyet-egyet,majd felvették full hangosra a zenét. Mégpedig Justin Timberlake - Sexyback című zenéje üvöltött. A fiúk pedig be voltak öltözve,de a felsőtestük meztelen volt és elkezdtek nekünk táncolni. Nekem először Marci táncolt. Marci egy rendőr volt,gödreit elővillantotta,és a legszebb mosolyát. Kezembe adott egy bilincset,meg a botot. Azt ordította a fülembe,hogy paskoljam meg,mert rossz fiú volt mire én egy olyat odavágtam neki,hogy megjegyezte azt,hogy én milyen finom vagyok. Aztán elindult az LMFAO - Sexy and Iknow it dala. Tomi egy tűzoltó volt,de ő csak Laurának kellette magát. Krisztián egy festőnek öltözött be,kicsit elvont volt,de a hasizma az nem volt semmi. Olyan kockái voltak. Ahogy elfordítottam a fejemet Csabi egy autószerelő akart lenni. Nagyon kacagtam rajta,mire mondta Marci,hogy még megy iszik valamit,mindjárt jön. Erre annyit éreztem,hogy valaki annyit súg a fülembe,hogy "Boldog Szülinapot" és ki volt az..... Balázs. Érezni lehetett rajta,hogy piától bűzlik. Elkezdte a nyakamat puszilgatni,én pedig enyhén elutasítottam.
- Írjál fel magadnak inkább gyógyszert. - súgtam a fülébe,mert orvosnak volt beöltözve
- Szeretlek,még mindig. Rohad szar érzés,tudod? - szorította meg a kezemet
- Engedj el,sokat ittál. - parancsoltam rá,mire visszatért Marci az én táncosom.
- Menj már innen tesó,őt most én foglalkoztatom. - szólt rá erényesen Marci
- Marci, menj el te most,éppen beszélek Zorkával. - mondta
- Te engem ne nézzél levegőnek! Azt hiszed menő vagy? Hogy mindenki a lábad előtt hever,csak mert te milliomos családból való vagy? Egyébként is ki hívott meg? - üvöltött torka szakadtából Marci
- Remélem ezt nem nekem mondtad. - fordult Marci felé Balázs
- Nyugodjatok le a picsába mindketten. - érkezett meg Márk is,akin viszont volt felülről is ruha. Kár.
-  Megjött a másik.. - forgatta a szemét Marci
- Marci mennyit ittál?
- Nem eleget,hogy megverjelek mind a kettőtöket. - azzal úgy döntött,hogy lefekszik apa kedvenc fekhelyére,a kanapéra. Imádja a kanapét,nem tudom milyen oknál fogva. Ölni tudna érte.

- Folytatás-